A sportág harminc éve jött létre, amikor egy maroknyi El Salvador-i úgy döntött, saját szabályrendszert alkot, és focizni kezd. Mindannyian országok polgárháborújában sérültek meg súlyosan, de úgy érezték, nem kell lemondaniuk kedvenc sportjukról csak azért, mert elvesztették egy-egy végtagjukat a harcok során.
Az elmúlt három évtizedben rengeteg végtagját vesztett ember határozott úgy, hogy focizni kezd: antalyai világbajnoki döntőn négy ország tizenkét nemzeti válogatottja vesz részt. Az egyik Libériáé, egy olyan országé, amelyet a legtöbben véres polgárháborújáról, semmint sportbéli sikeriről ismernek.
A libériai csapat egyik sztárja a 33 éves Dennis Parker, aki még csak 16 éves volt, amikor arra kényszerítették, hogy fegyvert fogjon Charles Taylor elnökért. Ez volt az első ottani polgárháború, amely 1989 és 1996 között pusztított az országban.
Három évnyi harc után Dennis Parker egy utcai lövöldözés során súlyosan megsérült: jobb lábát tért fölött amputálni kellett. Később ennek ellenére is részt vett a harcokban, a háború végén azonban hirtelen az utcán találta magát, kéregetni volt kénytelen.
Állatoknak számítottak
"Az emberek úgy néztek az amputáltakra, mintha állatok lennének. Amikor a harc véget ért Libériában, több ezren kerültünk ebbe a helyzetbe, csőcselék lettünk az utcákon, nem volt hová mennünk, és nem volt senki, aki gondunkat viselte volna" - emlékezett vissza a nehéz időkre a labdarúgó.
"A taxik nem álltak meg egy sérült embernek, mert azt gondolták, mi voltunk a felelősek azért, hogy megölték a családjukat. Ez mára változóban van" - tette hozzá az ünnepelt focista.
Egy, aki az élre állt
2005 végén Dennis Parker és még 300 hozzá hasonlóan megnyomorodott férfi tüntetni kezdett a mára száműzetésben élő Taylor pártjának központjánál. Ekkor jelent meg Robert Karloh tiszteletes, aki korábban Sierra Leonéban dolgozott az ottani fegyveres leszerelés felügyelőjeként. Ott figyelt fel arra, micsoda lehetőséget ad a futball a Dennishez hasonlóknak abban az országban.
A tüntetés ideje alatt Robert Karloh megpróbálta meggyőzni a demonstrálókat, hogy próbáljanak másképp dűlőre jutni életükkel: kezdjenek sportolni. Dennis Parkert kifejezetten nehéz volt meggyőznie, de végül megalakult a Libériai Amputáltak Sportszövetsége, amelynek ma már hat klub a tagja.
Brazília lehet a befutó
Dennis Parker mára ünnepelt labdarúgó lett, a nemzeti válogatott oszlopos tagja. "Rátaláltunk a focira, ami lehetőséget ad számunkra, hogy megújítsuk az életünket" - mondta, hozzátéve: amióta játszik, Európába is eljutott már.
A labdarúgás a megbékélést segíti Libériában: az emberek már kevésbé utasítják el azokat, akik részt vettek a polgárháborús összecsapásokban. Összehozza őket a futball szeretete.
És hogy kik a vébé esélyesei? A legnagyobb favorit Brazília, de az se lenne meglepetés, ha Anglia válogatottja hódítaná el a serleget, vannak azonban, akik a keleti országok csapatainak fejlődésére hívják fel a figyelmet, köztük Üzbegisztánéra, Ukrajnáéra vagy Moldováéra.