Összességében sikeres volt, hiszen a budapesti Európa-bajnokság úgy sikerült, ahogyan terveztük. A rövidpályás Európa-bajnokság már kevésbé, de itt is sikerült nyernem egy aranyérmet. Itt azonban már sajnos kikaptam, úgyhogy ez kicsit lehúzza az átlageredményemet.
Ha az egész évet mérlegre teszi, mit tart a legnagyobb sikerének?
A 200 és 400 méteres vegyes a budapesti Európa-bajnokságon a két legnagyobb sikerem. Igaz, hogy viszonylag könnyedén nyertem, de nagyon vágytam már a hazai aranyéremre.
Akkor úgy is fogalmazott, hogy talán túlságosan könnyedén nyert, és nem voltak igazi riválisok...
Így utólag is azt érzem, hogy maradt bennem pár tizedmásodperc. Tényleg nem voltak riválisok, vagy aki volt, az sem volt túl jó formában. Így utólag már sajnálom. A rövidpályáson már voltak riválisok, és sajnos nem is úgy jött ki a lépés, ahogy vártam.
Az InfoRádióban korábban úgy nyilatkozott, hogy egy kissé elkényelmesedett a felkészülési időszakban. Ez egyenesen következik abból, hogy a margitszigeti normálpályás EB-n annyira könnyű volt győzni?
Nem abból következik. Ez már nem is tudom hányadik rövidpályás Európa-bajnokságom, a negyedik, vagy az ötödik. Nyertem már jó párat, plusz a világcsúcsot is megúsztam. Most nem volt meg bennem az a vágy, hogy minden áron meg akarjam mutatni, mit tudok.
Az ön véleménye szerint mekkora az értéke ezeknek a rövidpályás kontinensviadaloknak?
Én úgy érzem, hogy nagy az értékük, főleg azért, mert ez egy teljesen másfajta úszást kíván meg. Ezek nagyon színvonalas versenyek, gyakorlatilag itt van az egész mezőny. Nagyon sokan vannak, akik sokkal jobbat tudnak úszni rövidpályán, mint esetleg nagymedencében.
Ahogy a szakvezetés is nyilatkozott: elsősorban azért kellett most mindenképpen ott lenni Helsinkiben, mert a következő évben Debrecenben lesz a rövidpályás EB, és úgymond gesztusértéke is volt annak, hogy a legjobb magyar versenyzők kiutazzanak a finn fővárosba.
Igen, volt erről szó. Az EB után kicsit sok volt a verseny, és úgy éreztem, hogy nem szeretnék elindulni, de szeptemberben, amikor már elkezdtük az edzést, akkor már azt éreztem, hogy szeretnék versenyezni. Az volt bennem, hogy induljunk, ússzunk, de nem volt az az érzés, mint mondjuk tavaly a rövidpályás EB előtt.