Az első szett elején mindkét teniszező sokat hibázott: Sarapovának két lehetősége is volt arra, hogy elnyerje riválisa adogatójátékát, ám a belga versenyző sikerrel hárított.
Ettől aztán Henin-Hardenne annyira megnyugodott, hogy a folytatásban azonnal brékelte ellenfelét (2:0). Az orosz azonnal válaszolt, kőkemény ütésekkel visszavette, amit elveszített, így kiegyenlített (2:2).
Kezdődhetett minden elölről: mindketten nyertek két-két gémet (4:4), majd Henin-Hardenne ismét hibák sorozatát követte el és az orosz az első játszmáért adogathatott. Kíméletlenül ki is használta a lehetőségét, egy gyilkos erejű szervával már az első szettlabdáját értékesítette, és 44 perc alatt nyerte az első játszmát.
A folytatásban egészen 3:3-ig fej-fej mellett haladt a két kitűnőség. Mindketten nagyon magas színvonalon játszottak, szinte alig hibáztak.
Többnyire Sarapova támadott, de Henin-Hardenne elképesztően jól védekezett: a belga egyik oldalról a másikra szaladgált és hihetetlen biztonsággal nyeste-pörgette vissza a labdákat.
Az volt a kérdés ki bírja tovább szusszal? Kiderült: az orosz. A hetedik - egyes teniszezők szerint sorsdöntő - gémben Sarapova elnyerte a belga szervajátékát, nullra seperte be sajátját (5:3) és már csak egy gém választotta el második Grand Slam-diadalától.
Henin-Hardenne mentette, ami még menthető volt: szépített. Ám ez kevés volt, Sarapova a mérkőzésért adogathatott: két meccslabdához jutott és már az elsőt értékesítette.
Aztán az orosz boldogságában térdre borult, majd miután kezet fogott szomorkás riválisával, felszaladt a lelátóra, hogy megölelje édesapját.
Sarapova első GS-győzelmét 2004-ben Wimbledonban aratta.