Módosította a választási törvényt az Országgyűlés csaknem egy évvel a jövő évi önkormányzati és Európai Parlamenti választások előtt. A törvény hatályba lépése után a jövő évi önkormányzati választásig már nem tűzhető ki időközi voksolás, a már kitűzöttek pedig elmaradnak, csak akkor kell megtartani azokat, ha a kampány már elkezdődött. Emellett a 10 ezer lakosúnál nagyobb településeken az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kell állítania egy pártnak vagy pártszövetségnek, ha kompenzációs listát akar állítani. A Párbeszéd - ZÖLDEK az Alkotmánybírósághoz fordul a jövő évi önkormányzati voksolást is befolyásoló módosítás miatt.
Módosítva fogadta el az államfő által visszaküldött panasztörvényt az Országgyűlés. A képviselők kivették a Novák Katalin által kifogásolt részt. A passzus lehetővé tette volna, hogy a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel tegyen valaki bejelentést. Novák Katalin azzal indokolta döntését, hogy az uniós irányelv átültetését célzó törvény rendszeréhez nem illeszthető az a fejezet, amely az alaptörvényben foglalt értékek és jogok nagyobb védelmét célozná. Azt írta: a fejezet az elnevezésével szemben nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét.
Az Országgyűlés jóváhagyta a családtámogatások adminisztrációjának egyszerűsítését és döntött arról is, hogy már az idén télen igazgatási szünetet rendelhet el a kormány valamennyi központi és területi kormányzati igazgatási szervezetnél. Rugalmasabbá vált a duális képzés a szakképzés területén.
Nem változtatott az alapkamat 13 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Matolcsy György jegybank elnök a monetáris tanács ülése után azt is bejelentette, hogy a monetáris politika normalizációjával az irányadó kamat 18 százalékról 17 százalékra csökken. Megerősítette, hogy a jegybank elsőszámú célja továbbra is a 24 százalékos infláció csökkentése. A jegybank elnöke szerint valószínűleg még hosszabb ideig nem lesz szó az alapkamat csökkentéséről. Egyben sürgette az élelmiszerárstop mielőbbi kivezetését.
35 százalékkal bővült az elektronikus fizetések forgalma az OTP Bank rendszereiben az év első 3 hónapjában. A megelőző negyedévhez képest ugyanakkor 5 és fél százalékkal visszaesett a forgalom. A társaság szerint ebben az infláció is jelentős szerepet játszott. A tranzakciók számában negyedéves összehasonlításban 6,4 százalékos a csökkenés, éves szinten azonban 17 százalék körüli növekedés volt.
Továbbra is a státusztörvény visszavonását követeli a Pedagógusok Szakszervezetének megválasztott elnöke, mert az nagy arányú jogfosztással jár. Totyik Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: az alapvető kérdésekben továbbra sem közeledtek az álláspontok az ügyben. Csak a közoktatási válság egy részének nevezte a bérkérdést. Mint fogalmazott, hármas krízis van a közoktatásban: a tantervi szabályozási problémák, az esélyegyenlőség kérdése valamint a finanszírozás, ennek a része a bérek és a munkaterhek kérdése. Totyik Tamás hangsúlyozta: fogy a tanárok türelme, hogy a kormány az ígéretek ellenére továbbra sem biztosítja az érdemi béremelést és az uniós forrásokra vár.
Völner Pál meghallgatásával folytatódott a Schadl–Völner-korrupciós ügy tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A volt igazságügyi államtitkár vallomásában továbbra is tagadta, hogy bármit is elkövetett volna, a vádat minden elemében visszautasította, az ügyészség vádiratának megállapításait alaptalanoknak nevezte. A II. rendű vádlott saját életvitelének leírásával próbálta a bíróság előtt érzékeltetni, hogy mindig volt pénze, így soha nem szorult hivatali vesztegetés elfogadására, korrupcióra. Völner Pál azt állította, hogy Schadl Györgyön, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnökén kívül az ügyben érintett egyik vádlottat sem ismeri.
Megkezdődött az ukrán pilóták kiképzése az F-16-os vadászgépek vezetésére – jelentette be az unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője. A NATO főtitkára üdvözölte, hogy Washington engedélyezte a lépést. Az uniós főképviselő, Josep Borrell a védelmi miniszterek ülésén hozzátette: ez megnyitja az utat ahhoz, hogy az ukrán erők megkapják a védelmükhöz szükséges vadászgépeket. Boris Pistorius német védelmi miniszter bírálta Magyarországot, amiért Budapest blokkolja az Ukrajnának nyújtott további katonai segélyt.
Josep Borrell arról is beszélt, hogy nem történt egyhangú megállapodás a további 500 millió eurós uniós katonai támogatásról, azonban a tagállamok túlnyomó többsége támogatja az Európai Békekeretet. Közben Orbán Viktor miniszterelnök megismételte: ha Ukrajnának szüksége van pénzügyi támogatásra, akkor ne tegye feketelistára a magyar vállalatokat.