Magyarország készen áll Ukrajna megsegítésére, azonban a háborúban álló ország további támogatására javasolt újabb uniós hitelfelvételhez nem járul hozzá - jelentette ki a pénzügyminiszter Brüsszelben. Varga Mihály, az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács ülése után hangsúlyozta: a kormány azért sem támogatja a segítségnyújtás ilyen formáját, mert a koronavírus-járvány alatt felvett uniós hitelből járó támogatást, azóta sem kapta meg Magyarország. A pénzügyminiszter hozzátette: Magyarország eddig több mint egymillió menekültet fogadott és már több mint 31 milliárd forintot fordított a háború sújtotta ország támogatására.
Az uniós pénzek felhasználásáért felelős miniszter arra számít, hogy jövőre megnyílhatnak Magyarország előtt az uniós források. Navracsics Tibor egy siófoki rendezvényen azt mondta: Magyarországnak minden esélye megvan arra, hogy még ez év végéig megkösse a kohéziós és a helyreállítási alap pénzeinek folyósításához szükséges partnerségi megállapodásokat az Európai Bizottsággal. A tervek szerint 2023-ban 560 milliárd, 2024-ben 747 milliárd, 2025-ben 1047 milliárd forint érkezne Magyarországra.
Elfogadta az úgynevezett infótörvény módosítását az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások lezárása érdekében az Országgyűlés. Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-oldalán azt írta, hogy a ma megszavazott indítvány a közérdekű adatok megismerésére irányuló perek lefolytatását gyorsítja és növeli azok hatékonyságát is. A kormány ettől az előterjesztéstől is az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások lezárását és az uniós támogatások megszerzését reméli.
A tervezett pedagógus-béremelést fele részben fizetné uniós pénzből a kormány – közölte a köznevelési államtitkár. Maruzsa Zoltán az Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia nyitónapján azt mondta, hogy 2025-ig 1200 milliárd forintot szánnak erre a célra. Hozzátette: a kormány az uniós támogatásért vállalja, hogy a pedagógusok átlagbére ekkorra eléri a diplomásátlagbér 80 százalékát, és ezt az arányt 2030-ig fent is tartja. Maruzsa Zoltán azt mondta: azért van szükség az uniós pénzekre, mert a kabinet anyagi mozgástere véges a jelenlegi rezsihelyzetben.
Brüsszel kudarcának tartja a lassú nyugat-balkáni bővítést a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a Budapesten tárgyaló Aleksandar Damjanović montenegrói pénzügyminiszternek megerősítette: Magyarországnak nemzetbiztonsági és egyben nemzetgazdasági érdeke is a nyugat-balkáni térség mielőbbi integrációja. Úgy vélte: a bővítéssel egyrészt délebbre lehetne tolni a védelmi vonalakat, másrészt jelentősen bővülhetnének a gazdasági együttműködés lehetőségei is.
Még folytatja a termelést, de bejelentette 750 ember csoportos létszámleépítését a Tungsram, miután felszámolási eljárás indul a cég ellen. Hétfőn az EXIM Bank elutasította a Tungsram másodszori csődegyezségi ajánlatát, ezért kezdődik meg a cég felszámolása, amit a bíróság hivatalból rendel el. A vállalat közleménye szerint az elmúlt időszakban megkezdett szervezeti átalakítások révén kisebb leányvállalatok létesültek vagy létesülnek, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a Tungsram egészséges üzletágai életben maradhassanak.
Ukrajna kész a tárgyalásokra Oroszországgal, de határozott feltételei vannak- közölte Volodimir Zelenszkij elnök. A Reuters tudósítása szerint az ukrán államfő a béke feltételének nevezte, hogy helyreállítsák Ukrajna törvényes határait, az oroszok fizessenek kompenzációt az okozott károkért, ítéljék el a háborús bűnök felelőseit, és Ukrajna kapjon biztonsági garanciákat. Az ukrán elnök azután beszélt erről, hogy sajtóértesülések szerint Washington arra kérte Kijevet, mutatkozzon nyitottnak a tárgyalásokra, mert ellenkező esetben nehezen lesz fenntartható az eddig ukránbarát országok támogatása.
Az Ankarának tett svéd vállalások végrehajtását sürgeti a skandináv állam NATO-csatlakozása érdekében a török elnök. Recep Tayyip Erdogan a török fővárosban tárgyalt Ulf Kristersson svéd kormányfővel. Ankara korábban arra hivatkozva nem támogatta Finnország és Svédország NATO csatlakozását, hogy a két állam menedéket nyújt a török vezetés által terroristáknak tartott kurd felkelőknek. Finnország és Svédország az ukrajnai orosz invázió nyomán májusban nyújtotta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.
Országváltást kezdeményeztek a rövidpályás gyorskorcsolyázásban olimpiai bajnok Liu testvérek. Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség hozzájárulását kérték a folyamat megindításához. A szövetség közlése szerint a két gyorskorcsolyázó nem nevezte meg, hogy melyik ország színeiben kívánja folytatni pályafutását. A Liu testvérek augusztusban jelentették be, hogy Kínában készülnek az idényre.