Javítaná az előrejelzések pontosságát és bővítené az Országos Meteorológiai szolgálat feladatkörét a szervezetet felügyelő technológiai miniszter. Palkovics László a Mandinernek nyilatkozott két nappal azután, hogy azonnali hatállyal menesztette a szolgálat két vezetőjét. Megerősítette, hogy Radics Kornéliának és Horváth Gyulának nem a tűzijáték elhalasztása miatt kellett távoznia – mint mondta, az csak 1 elem volt. A miniszter szerint egyebek mellett a légiforgalmi szolgálattal nem volt gördülékeny az OMSZ együttműködése és az országos előrejelzések mellett pontosabban kellene ismerni azt is, hogy adott helyen adott időben milyen lesz az időjárás.
Júniusban 347 200 forint volt a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A reálkereset 3,3 százalékkal emelkedett, a bruttó kereset mediánértéke 403 ezer, a nettó kereset mediánértéke 280 ezer 800 forintot ért el. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó keresete 15,4, a nettó 16,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A KSH szerint az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járult hozzá.
Új rezsitámogatási rendszert vezetnek be Budapesten.A főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés ülése után közösségi oldalán bejelentette: a gyermeket nevelő rászorulók, az ápolási díjban részesülők, más nehéz helyzetben lévő családok, illetve a létminimumnál kevesebb juttatást kapó nyugdíjasok, évi 48 ezer forint támogatást kapnak víz, gáz, villany és távfűtési számláik kifizetéséhez. Az átlagnyugdíj feléből élő nyugdíjasok 24 ezer forintot kapnak. A támogatásokat október elsejétől lehet igényelni a kerületi önkormányzatoknál.
A kormány több miniszterének címzett levelében kér segítséget a köztisztviselők, közalkalmazottak számára a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete az utóbbi időben elszabadult árak miatt. Felhívják a figyelmet, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács júliusi tárgyalásán a munkavállalói oldal egységes álláspontként közölte a közszolgálati dolgozók jogos igényét a 20 százalékos, inflációt ellentételező általános keresetnövelésre. Hangsúlyozzák, hogy erre az igényre még nem kaptak választ, viszont az azóta eltelt időszakban meghozott kormányzati intézkedések tovább rontották a közszolgálati dolgozók reálkereseti helyzetét.
Megjelentek a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárai. Az idén 6405-en kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat szeptemberben, közülük 2207-en állami ösztöndíjas képzésre jutottak be. A legtöbb hallgatót a gazdaságtudományi, pedagógus, műszaki és informatikai területre vették fel. A magyar állami ösztöndíjas képzések közül a legtöbb hallgató a pedagógus területre jutott be. A legtöbb diákot a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem és a Pécsi tudományegyetem vette fel.
Az energiafogyasztás csökkentését célzó szabályokról fogadott el rendeleteket a német kormány. Becslése szerint az új előírások révén két százalékkal kevesebb földgázra lesz szüksége Németországnak, és ez két év alatt bő tízmilliárd euró megtakarítást hozhat. A kötelező takarékossági szabályok elsősorban a közszférát érintik. Így szeptembertől egyáltalán nem szabad fűteni a középületek nem állandó tartózkodásra használt helyiségeit, és csak 19 Celsius fokra szabad felfűteni az állandó használatban lévő helyiségeket.
További három száraz hónap elé nézhetnek az aszály sújtotta Európa bizonyos részei egy uniós jelentés szerint. A szakértők úgy vélik: az idei lehet a kontinens legsúlyosabb aszályos időszaka az elmúlt 500 évben. Az unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus jelentése szerint a szokásosnál melegebb és szárazabb időjárásra lehet számítani a Földközi-tenger nyugati régiójában, főként Spanyolországban és Portugáliában egészen novemberig. A szervezet arra hívja fel a figyelmet hogy az Európai Unió tagországainak csaknem felében, köztük Magyarországon aszályriasztást rendeltek el.
Ukrajna újjászületett, amikor Oroszország február 24-én megtámadta az országot - jelentette ki az ukrán elnök az ország függetlenségének 31. évfordulója alkalmából. Volodimir Zelenszkij azt mondta: országa vissza fogja foglalni az elcsatolt Krímet és a megszállt területeket keleten. Felvételről sugárzott beszédében kifejtette: míg korábban úgy látta, a háború akkor érhet véget, ha béke lesz, most azt gondolja, hogy a harcoknak akkor lesz végük, amikor Ukrajna győzedelmeskedik. A függetlenség napja egybe esik az orosz támadás hat hónappal ezelőtti kezdetével. Ukrajnában ezen a napon ünnepelték, hogy az ország 1991 augusztusában elszakadt az akkori Szovjetuniótól. Az orosz erők ma is folytatták támadásaikat.