Jelentősen megemelte idei magyar GDP-növekedési előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap. Az IMF prognózisa szerint a magyar bruttó hazai termék az idén 7,6 százalékkal, jövőre pedig 5,1 százalékkal növekszik. Az IMF aktuális előrejelzése 4,5 százalékos inflációt jelez az idei évre, és 3,6 százalékosat 2022-re. A munkanélküliségi ráta a tavalyival megegyező lesz az idén is, majd jövőre 3,8 százalékra csökken. A közép-kelet-európai régióban az IMF szerint Magyarország éri el az idén a legnagyobb GDP-növekedést.
A legkésőbb már ennek az évtizednek a végén készen kell lenniük az új paksi blokkoknak - hangzott el a külgazdasági és külügyminiszter és a Roszatom vezérigazgatójának moszkvai találkozóján. Szijjártó Péter Facebook bejegyzésében ismét arra hívta fel a figyelmet, hogy a nukleáris energia használata hozzájárul Magyarország energiabiztonságának garantálásához, a környezet védelméhez és a rezsiköltségek alacsonyan tartásához. A magyar külügyminiszter előzőleg arról beszélt: jól haladnak a paksi atomerőmű bővítésének előkészítő munkálatai, és a következő időszakban a kivitelező tíz újabb tervet és engedélykérelmet fog benyújtani az illetékes hatóságoknak.
December 2-án ismerteti a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos álláspontját az uniós bíróság főtanácsnoka. Az Európai Bíróság lefolytatta a tárgyalást az uniós jogállamisági mechanizmusról. A jogállamisági mechanizmusról 2020 decemberében döntöttek a tagállamok, hogy az uniós kifizetéseket átláthatóbbá tegyék. A rendelet szerint visszatarthatóak lesznek az uniós források, ha a Bizottság a pénzek felhasználásával kapcsolatban jogsértéseket tapasztal. A jogállamisági mechanizmust Magyarország és Lengyelország támadta meg az Európai Bíróságon, a Bizottság pedig a szankciók alkalmazásának felfüggesztéséről döntött mindaddig, amíg az Európai Bíróság nem határoz az ügyben.
Főként vízügyi kérdésekről tárgyalt az államfő és az egyiptomi elnök a Sándor palotában. Áder János Magyarország legfontosabb gazdasági és politikai partnerének nevezte az országot az arab régióban. Abdel-Fattáh esz-Szíszi közösen tartott tájékoztatóján kijelentette: országa a vízszegénység küszöbének határán van. Előzőleg Orbán Viktor miniszterelnök Várkert Bazárban a visegrádi országok és Egyiptom csúcstalálkozója után azt mondta: Egyiptom megerősödése egzisztenciális érdek az Európai Unió számára.
Szerdán egyeztet a pedagógus szakszervezetekkel a köznevelésért felelős helyettes államtitkár, Kisfaludy László. A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a többi között azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követeli, továbbá közös sztrájkbizottságot is alakított. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke és Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja korábban arról beszélt, hogy halaszthatatlan a mérhetetlenül alacsony bérek növelése.
Megegyezett a jövő évi 9 százalékos béremelés részleteiről a Magyar Posta vezetése és a két legnagyobb postai szakszervezet. A megállapodás értelmében a jövő évi bérfejlesztés differenciált lesz, és legalább 9 százalékos vagy annál magasabb mértékű alapbér-emelés várható a végrehajtási területeken dolgozóknál azokban a munkakörökben, ahol a bérpiaci mediánokhoz képest nagyobb az elmaradás. Az éven belüli lojalitási bónusz idén 100 ezer forint lesz. Ezen kívül a minimum 15 éves munkaviszonnyal rendelkezők jövőre egyszeri kifizetésként jubileumi elismerésben is részesülnek.
Segítségnyújtásban állapodtak meg az afganisztáni humanitárius katasztrófa enyhítéséért online tanácskozásukon a G20 csoport vezetői. Álláspontjuk szerint ehhez párbeszédet kell folytatniuk a tálib kormánnyal, ám ez nem jelenti azt, hogy nemzetközileg elismerik a radikális iszlamisták rendszerét. Mario Draghi olasz miniszterelnök beszámolója szerint a G20-csoport felhatalmazta az ENSZ-t az Afganisztánnak nyújtandó humanitárius segélyek koordinálásával. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke további egymilliárd eurós támogatást jelentett be, Joe Biden amerikai elnök 300 millió dolláros támogatást helyezett kilátásba. Angela Merkel német kancellár elmondta: Németország még az idén 600 millió euró támogatást biztosít az afgán lakosság támogatására.
Az oltóanyagok igazságosabb elosztásáról is egyeztettek a G20-csoport kereskedelmi miniszterei Sorrentóban. A tárcavezetők szerint biztosítani kell a Covid-19 elleni oltóanyagok forgalmazását és azt a lehetőséget, hogy e vakcinákat a fejlődő országokban is előállíthassák. Franck Riester francia külkereskedelmi államtitkár egyúttal az oltóanyagok szellemi tulajdonjogára vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát is sürgette, amely megkönnyítené a vakcinagyártást világszerte.
Olaszországban a több millió oltásellenes miatt akadozhat a termelés és a közlekedés - jelezték a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek. Az országban péntektől lesz kötelező a védettségi igazolás a munkavégzéshez. Olaszországban a lakosság több mint tizenöt százaléka utasítja el az oltást. A rendelkezés 23 millió munkavállalót érint az állami és a magánszektorban. A rendelet jelenlegi változata értelmében a védettség nélküli munkavállaló nem veszíti el állását, de a fizetésétől elesik.
Összesen 12 milliárd euró értében bocsátott ki kötvényt az Európai Bizottság a zöldbefektetések finanszírozására. A NextGenerationEU nevű programban a kötvényekből befolyó összegek környezetkímélő, illetve a zöld átállást segítő kezdeményezések céljait szolgálják majd. Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős uniós biztos közölte, a megvalósult kötvénykibocsátás a világ eddigi legnagyobb zöldkötvény-kibocsátása.
Franciaországban egy öt évre szóló újra-iparosítási programot jelentett be az államfő. A középpontban a nukleáris energia fejlesztése, valamint egy innovációs nagy nemzet megteremtése áll. Emmanuel Macron elmondta: a 2030-ig tervezett stratégia keretében 30 milliárd eurót fektetnek be. A francia elnök mintegy kétszáz üzleti vezető és diák előtt a hivatalában elmondott beszédében úgy vélte: hazája egyes európai országokhoz képest 15-20 éves lemaradásban van az innováció területén.