A járvány gazdasági hatásainak mérséklését célzó adócsökkentésekről döntött az Országgyűlés. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a könnyítéssekkel összességében 200 milliárd forint maradhat a cégeknél és családoknál. A szociális hozzájárulási adó július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken. A kisvállalati-adó kulcsa a jelenlegi 12 százalékról 11 százalékra csökken. Feltételekkel a cégek akár teljes nyereségüket társaságiadó-mentesen félretehetik egy négy éven belül megvalósuló magyarországi beruházásra. A kiskereskedelmi adót kizárólag 500 millió forintos éves árbevétel felett kell fizetni, annak mértéke sávosan változik.
Emellett az élelmiszerek kettős minőségével összefüggésben fogadott el törvényt az Országgyűlés, eszerint az előállító vagy a forgalmazó felelős az élelmiszerek kettős minőségéért. A Ház jövő évtől betiltotta az avar és a kerti hulladék égetését is. Az ellenzék javaslatára elfogadtak a képviselők egy klímavédelmi indítványt és egy határozatot, amelyben Magyarország vállalja, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és 2050-re eléri a teljes karbon-semlegességet. Azt nem sikerült átvinnie az ellenzéknek, hogy kihirdessék a klíma-vészhelyzetet, ugyanakkor bekerültek annak a klímavédelmi akciótervnek a pontjai, amelyeket Orbán Viktor kormányfő még februárban hirdetett.
Az MSZP azt javasolja, hogy a 13. havi nyugdíjat egységesen 140 ezer forintban állapítsák meg. Az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnöke igazságosabbnak tartaná, ha minden jogosult ugyanakkora összeget kapna. Korózs Lajos azt mondta, azért javasolnak 140 ezer forintot, mert jelenleg körülbelül ennyi a havi átlagnyugdíj. Az Országgyűlés csütörtökön kezdi meg a 13. havi nyugdíj visszaállításáról szóló javaslat vitáját.
Közös levélben tiltakozik az öt szakszervezeti konföderáció a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése ellen. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke közölte: minden parlamenti képviselőt egyenként felkérnek, hogy ne szavazzák meg a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvénytervezetet. Kordás László szerint a kormány a javaslatban bújtatta el a munkavállalók kizsákmányolására alkalmas újabb rabszolgatörvényt.
A kórházak most elsősorban a sürgősség alapján döntenek azoknak a betegeknek az ellátásáról, akiket eddig a koronavírus-járvány miatt várakoztattak – mondta a kórházszövetség elnöke. Ficzere Andrea, az Uzsoki kórház főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, hogy fokozatosan szabadítják föl az ágyakat. Úgy vélte: a betegek közül egyelőre csak azok térnek vissza, akiknek kezelése halaszthatatlan, mert a többség még mindig tart attól, hogy elkaphatja a vírust. A kórházszövetség elnöke arra számít, hogy a járvány után a kórházak szociális szerepe háttérbe fog szorulni.
A beruházások állami támogatására vonatkozó uniós korlátozások feloldását sürgette a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter azt hangsúlyozta, hogy csak befektetésekkel lehet új munkahelyeket teremteni. A visegrádi négyek és az észak-balti nyolcak online konferenciája után a miniszter elmondta, hogy Magyarország már kihasználta a beruházások állami támogatására engedélyezett 800 ezer eurós keretet, és sürgeti, hogy az unió az év végéig engedélyezze, hogy a tagállamok saját költségvetési forrásaikból az év végéig korlátozás nélkül támogathassanak beruházásokat.
A hamarosan induló nemzeti konzultáció első négy kérdése a koronavírus-járvány elleni védekezés további lépéseiről szól - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára. Dömötör Csaba Facebookra feltöltött videóban azt mondta: a többi között arról szeretnék megkérdezni a magyarokat, hogy mely védelmi intézkedéseket támogatják a járvány esetleges újabb hulláma esetén. Azt is hangsúlyozta: a kérdőíven 13 kérdés szerepel, a következő napokban újabbakat mutatnak majd be.
Az Európai Bizottság elindította a konzultáció második körét az európai minimálbérről. A testület közleményében azt hangsúlyozza, hogy a koronavírus-járványt követő fellendüléshez, valamint a méltányos és erős gazdaság megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az Európai Unióban biztosított legyen a tisztességes megélhetés, amiben a minimálbérek alapvető szerepet játszanak. Az Európai Bizottságnak nem célja, hogy egységes európai minimálbért állapítson meg, vagy harmonizálja a minimálbér-megállapítási rendszereket. A konzultáció nyár végéig tart.
Ausztria megszünteti az ellenőrzést határain csütörtöktől, ez alól csak az olasz határszakasz kivétel. Így a Magyarországgal, Németországgal, Liechtensteinnel, Svájccal, Szlovákiával, Szlovéniával és Csehországgal közös határszakaszokon megszűnik a karanténkötelezettség és nem végeznek koronavírus-tesztet. Alexander Schallenberg külügyminiszter hangsúlyozta: Olaszország esetében a járványhelyzet még nem teszi lehetővé ezeket a lépéseket.