Egry József életművéről ad átfogó képet a balatonfüredi Vaszary Galériában márciusban megnyitott Lebegés a fénytérben című tárlat, amely a többi között bemutatja a festőművész egyedi látásmódját és a fényhez való különleges viszonyát. A kiállításhoz kapcsolódó különleges tárlatvezetések során a látogatók mélyebb betekintést nyerhetnek Egry József festészetébe és a Balaton inspiráló szerepébe. A programok nem csak a művek bemutatására koncentrálnak: szó esik a festmények mögött húzódó történetekről, valamint arról is, hogyan épült fel a ResoArt Gyűjtemény kiemelkedő Egry-kollekciója. A tárlat június 21-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora az InfoRádióban elmondta: a tárlat egy magángyűjtemény anyagából állt össze, ami több mint 80 Egry-alkotást mutat be az érdeklődőknek. Megismerhetik az életmű meghatározó korszakait Egry József első próbálkozásaitól kezdve az útkeresés időszakán keresztül a balatoni letelepedés után született, Balaton-környéki tájakat ábrázoló képekig bezárólag.
Sipos Anna szerint Egry József életművének az első felére, vagyis az első világháborúig tartó időszakára igaz az, hogy más nagy festők is hatással voltak a művészetére. Főleg a francia és a holland posztimpresszionista művészek gyakoroltak rá igazán nagy hatást, például Paul Cezanne, Paul Gauguin vagy Vincent van Gogh. Később pedig, amikor Egry József a Balatonhoz költözött, akkor már egy nagyon egyedi, sajátos formanyelvet tudott kialakítani. Az 1920-as évek elején még a kubizmus hatásai voltak érezhetők a festményein, viszont expresszionistaként tartja őt számon az utókor.
„Amikor Egry festészetéről beszélünk, nem a német expresszionistákra kell gondolnunk. Nem élénk színek, széles ecsetvonások jellemezték az alkotásait, hanem
az ő expresszionizmusa tulajdonképpen a képek érzelmi töltéséből fakad. A művek egyfajta hangulatot képesek generálni a szemlélőben”
– magyarázta a művészettörténész.
Egry József festményei esetében nem tárgyak, tájak vagy emberek fotórealisztikus ábrázolása a hangsúlyos, hanem az érzelmek, hangulatok motivált kifejezése. Sipos Anna úgy fogalmazott, a Kossuth-díjas festő művészetfilozófiájában nagyon egyedi, hogy bár a tájat ábrázolta, viszont a tájat a saját szubjektumán keresztül festette le. Az ő munkásságára nem a fotografikus hűséggel való megjelenítés volt a jellemző, hanem ahogy maga a művész is fogalmazott,
azt festette le, amit a táj láttatott vele.
„Teljesen a saját benyomásain keresztül szűrte át a látványt és egy teljesen egyedi látásmódot alakított ki. Ez tulajdonképpen a kortárs magyar festőművészekre általánosan igaz volt abban az időszakban. Egry pályájának a csúcspontja a két világháború közé tehető, tehát a modern festészet egyik fontos alakja hazánkban” – jegyezte meg a balatonfüredi kiállítás kurátora.
Nem túlzás azt mondani, hogy Egry József munkáit festői környezetben csodálhatják meg az érdeklődők egészen június végéig. Sipos Anna szerint a balatonfüredi Vaszary Galéria méltó helyszín egy ilyen tárlatnak. Tulajdonképpen közvetlenül a Balaton-parton tekinthetők meg a gyönyörű alkotások. A galéria különlegessége, hogy Vaszary János festőművész nagybátyja, Vaszary Kolos építtette a házat. Vaszary János kortársa volt Egry Józsefnek, és bár mély baráti kapcsolat nem alakult ki közöttük, mindketten ugyanahhoz a kiemelkedő festőgenerációhoz tartoztak.
Érdemes úgy időzíteni a családi balatoni kirándulásokat, hogy beleférjen az időbe a Lebegés a fénytérben című kiállítás megtekintése is. Sipos Anna szerint a gyermekek számára is élvezhető a tárlat, különösen azért, mert a galéria a fiatalokra gondolva múzeumpedagógiai programmal is készült. A művészettörténész azt gondolja, akár hétvégi kikapcsolódásnak is kitűnő lehet a kiállítás végigjárása.
A cikk alapjául szolgáló interjút Rozgonyi Ádám készítette.