A Magyar Nemzeti Múzeum jövőre megújítja állandó kiállítását, közelebb hozza a tárgyakat a mai korhoz, továbbá három nagy időszaki kiállítás előkészítésén is dolgoznak. A múzeum főigazgatója azt mondta az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az állandó kiállításuk csaknem harmincéves múltra tekint vissza, de még így sem tartja elavultnak, ugyanis a bécsi nagy múzeumok állandó kiállításaival összehasonlítva is megállja a helyét. Ettől függetlenül először frissíteni szeretnék a közeljövőben, majd később a tervek szerint egy új állandó kiállítás is lesz a Nemzeti Múzeumban.
Zsigmond Gábor hozzátette: figyelembe kell venni, hogy Pollack Mihály építész majdnem kétszáz évvel ezelőtt az akkori kor legmodernebb megoldásait alkalmazva tervezte ugyan meg az épületet, a technológia nagyon sokat változott az 1830-as évek óta. Mint fogalmazott, a múzeum teljes megújításához összehangolt munka szükséges, hiszen
a belső tartalmi átalakítás és frissítés mellett különböző tervezési, gépészeti és építészeti munkálatokat is el kell majd végezni a távolabbi jövőben.
Első lépésként úgy szeretnék megújítani az állandó kiállítást, hogy a meglévő eszközök, művészeti tárgyak egy részét is felhasználják a tárlat kialakításánál. Zsigmond Gábor kiemelte: még több család- és gyermekbarát tartalmat ismertetnének meg a látogatókkal, ezért bizonyos tárgyakat ki kell cserélni, de inkább az a cél, hogy közelebb hozzák a mai korhoz a kiállított tárgyakat, minthogy teljesen átalakítsák az eddigi tárlatot. A következő lépés lehet a múzeumépítészeti szakasz, amikor jelentős, magát az épületet érintő felújítási munkálatok indulhatnak majd. „Az egész projekt csak akkor tud sikeres lenni, ha a két munkaterv kéz a kézben jár” – jegyezte meg a főigazgató.
Addig pedig az érdeklődőket olyan időszaki programok, kiállítások és egyéb tartalmak várják, amelyek révén továbbra is „megtelik élettel” a Nemzeti Múzeum épülete. Zsigmond Gábor elmondta: jelenleg három nagy időszaki kiállításon dolgoznak:
- Attila és a hunok
- Mohács 500
- Magyar keresztesek
A főigazgató szerint a hunok korát bemutató tárlat igazi hiánypótló kiállítás lesz. A Mohács 500 elviszi majd a közönséget a Jagelló-ház időszakába, amelyről sokaknak a dobzse szó jut az eszébe a történelemórákon elhangzottak alapján. II. Ulászlót (1490-től 1516-ig volt magyar király) gúnyolták Dobzse Lászlónak, mert szinte minden hozzá intézett kérésre vagy javaslatra azt felelte csehül, hogy dobzse, ami magyarul azt jelenti: jól van. Zsigmond Gábor viszont azt gondolja, a Jagelló-uralkodók számos fontos intézkedést is hoztak, egyebek mellett befejezték a Hunyadiak építkezéseit, és „a reneszánsz egyik legcsodálatosabb időszaka” volt akkor Magyarországon.
A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója úgy véli, „egy felfelé ívelő időszakot” mutat be ez a kiállítás is, még akkor is, ha a mohácsi vész a magyar történelem egyik legsötétebb történése volt. Mint fogalmazott, az 1500-as években „egy kompozit state állt szemben az akkori világ legerősebb hadseregével, az Oszmán Birodalom haderejével”. Zsigmond Gábor szerint a Nemzeti Múzeumnak „nemzeti misszióként” kell tekintenie arra, hogy bemutassa azt a két magyar királyt, akik közvetlenül a mohácsi csatavesztés előtt irányították az országot, és
a mai tudomány eszközeivel szeretnék szemléltetni, milyen körülményekkel kellett akkor szembesülniük az uralkodóknak.
A Magyar keresztesek című kiállítás az ötödik keresztes hadjárat (1217–1221) legfontosabb magyar vonatkozásait tárja a közönség elé. A Nemzeti Múzeum főigazgatója emlékeztetett, hogy ez volt az egyetlen keresztes hadjárat, amelyet magyar király, II. András vezetett. Az első keresztes csapatok Spalatóból, a mai Splitből indultak el, és előbb a Szentföldre, majd Egyiptomba vonultak. A keresztesek szempontjából vereséggel végződött hadjárat eloszlatta az Egyiptom megtámadásához és leigázásához fűzött keresztény reményeket, de Zsigmond Gábor szerint nagyon fontos, hogy ezt a témát is felkarolják.
Rekordokat döntő ékszerkiállítás után már a jövőt tervezik
Zsigmond Gábort tavaly nyáron nevezték ki a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának. Akkor úgy fogalmazott, az a célja, hogy a múzeum „az örökségre és meglévő értékeire építkezve egy együttműködésekre nyitott, a magyar múzeumügyet szolgáló és erősítő, katalizátorként és kompetencia-központként is működő, a magyar kulturális örökséget nemzetközi térben is bemutató erős, lendületes intézménnyé fejlődjön”. Ezzel kapcsolatban azt mondta, ez egy „hosszú kifutású projekt”, éppen ezért a nagyobb időszaki kiállításokat elkezdték tervezni egészen 2027-ig, és ezek köré épül majd a múzeum komplett tartalma.
Úgy gondolja, ezt a munkát már most el kell kezdeniük ahhoz, hogy a következő években sikeres, látványos, nemzetközi hírértékű kiállításokat nyithassanak meg, illetve a nemzetközi múzeumszakmai közegből releváns és olyan műtárgyanyagokat hozzanak Magyarországra, amilyeneket még nem látott a közönség. Az előkészítések sok időt vesznek igénybe, fel kell kutatni, illetve adott esetben restaurálni kell egyes tárgyakat, továbbá nagyon sok múlik a marketingtevékenységen is, ezért kell évekre előre tervezni.
Zsigmond Gábor úgy fogalmazott, létezik olyan kiállítás is, amit „egyik napról a másikra kell megcsinálni”, de a nagyszabású projektek olyan előkészületeket igényelnek, amelyek akár évekig el eltarthatnak, ezt pedig mindenképpen figyelembe kell venniük a programtervezésnél. A főigazgató büszkén számolt be arról, hogy folyamatosan egyeztetnek a világ legnagyobb múzeumainak vezetőivel, Sanghajtól Jeruzsálemen és több európai városon át egészen az Egyesült Államokig.
„Célunk, hogy a következő három esztendőben minden évben legyen egy olyan nagy kiállításunk, amelyre olyan műtanyagot hozunk, ami sosem volt még Magyarországon”
– tette hozzá Zsigmond Gábor.
A jelenleg is látogatható tárlatok közül kiemelte a 2024 októberében megnyitott Ragyogj! – Ékszerek ideje című időszakos kiállítást, amelyet „a szürke novemberi, illetve karácsony előtti plázában rohangálós időszakban is több mint harmincezer ember nézett meg”. Ezt a kiállítást az eredeti tervek szerint április 13-ig lehetett volna megtekinteni, de akkora érdeklődés tapasztalható, hogy a Nemzeti Múzeum vezetői azt fontolgatják, meghosszabbítják a kiállítást.
Tavaly szeptemberben szemeszterszerű módon elindítottak egy Múzeum Akadémia elnevezésű sorozatot is, melynek keretében az előadásokon a régészek, történészek, restaurátorok és kurátorok olyan témákat vagy tárgyakat mutatnak be a műtárgyraktárakból, amelyek más időpontokban nem hozzáférhetők az érdeklődők számára.