Bertolt Brecht egy nagyon komplex és bonyolult alakot ábrázol a Galilei élete című művében, akinek és a körülette élőknek a küzdelmét azzal a nagysággal, zsenialitással mutatja be, ami az íróra jellemző – fogalmazott az InfoRádióban Polgár Csaba. Mint mondta, mindez nagyon sok ellentmondásos helyzetet szül, sokszor felmerül az erkölcsi, emberi és tudományos morál kérdése. "Ettől lesz nagyon eleven, hús-vér a figura" – tette hozzá a rendező.
Azt is hangsúlyozta, hogy a hatalom, vallás és tudomány kapcsolatrendszere, különbözősége, ami a műben megjelenik, korszaktól függetlenül tematizálható, hiszen ezek régóta velünk vannak, és valószínűleg velünk is fognak maradni. "Ebbe belecsöppen az emberi jellem árnyaltsága, illetve bonyolultsága, amitől még inkább azt érzi az ember, hogy elveszik benne, mint az univerzumban, nincsen kitaposott ösvény és kiszámítható út" – fogalmazott.
Galilei tudományos eredményei ellentmondtak az uralkodó geocentrikus világképnek, ezért összeütközésbe került a katolikus egyházzal. Az inkvizíció végül tanainak megtagadásra kényszerítette. Polgár Csaba ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, nyilván nincs tisztában azzal pontosan, Galilei miként élte meg ezt a „kitagadottságot”. A színműnek nem célja, hogy történelmileg, illetve tudományosan hiteles képet adjon a korról, hanem erősen a Brecht-irányvonalat követi, ami jól türközi az emberi jellemre tett hatásait a helyzetnek – magyarázta. Alkotótársaival úgy gondolják, hogy a darabban nem a korszak a lényeg, hanem a problematikák a fontosak, amelyek ma is ugyanolyan erővel szólalnak meg.
A színműben a fiatalabb és az idősödő Galilei alakja is bemutatásra kerül, előbbi Borsi-Balogh Máté, utóbbi Csuja Imre játékában, de olyan jelenet is látható majd, ahol együtt szerepelnek a színpadon.