Krasznahorkai László és Nádas Péter, Magyarország büszkeségei évről évre esélyesek az irodalmi Nobel-díjra, de ugyanígy esélyes volt idén a norvég díjazott, Jon Fosse is - szögezte le az ítélet után az InfoRádiónak nyilatkozva Juhász Anna irodalmár.
"Egyikünknek sem lehet igazából meglepetés, drukkolhatunk tovább, hogy legyen Nobel-várományosunk, Nobel-díjas magyar írónk" - tette hozzá.
Szerinte ez a "szint" már a versenysport szintje: minden résztvevő ugyanazon a rangon van, az a kérdés, hogy abban a pillanatban, azon a napon, abban az évben ki az, aki tényleg megkapja a díjat, de a jelölés is már jelzi azt a szintet, amire érdemes büszkének lenni.
Jelezte azt is, magyarul is remek fordításokban lehet olvasni Fosse műveit a Kalligram Kiadó jóvoltából.
"Nálam van egy-két kulcsmondat, ami bemutatja az ő munkáját, akármilyen műfajban alkot. Az egyik ilyen kulcs, hogy
a nyelv mestere. Számos magyar írónál szoktuk mondani, hogy nem a tartalomért olvassuk, hanem azért a nyelvért, amin találkozunk azokkal a témákkal, felvetésekkel, kérdésekkel, amelyekben az író megnyilvánul.
És ő maga mondja, Fosse, hogy a legfontosabb: a nyelv énekeljen! Minket ez érint meg olvasóként" - fejtegette az irodalmár, aki szerint Fosse "nagyon líraian ír".
A különleges hang és nyelv mellett Fosse értéke még a szakralitás, a szentséghez való kapcsolódás akár a nyelvben, "szinte vallásos litániákra emlékeztető rigmusok jelennek meg Fosse műveiben".
"Számára a Biblia és mellette a görög irodalom a forrás, de fontos az ismeretlenbe való ugrás is. Ezek már mind olyan jellemzői a fossei hangnak, amellyel úgy hiszem, már felkeltjük az olvasók érdeklődésért" - mondta még Juhász Anna.
Jon Fossénak "az írás a hallgatás".
"Szerintem sokan azért olvasunk vagy látogatunk művészeti rendezvényeket, azért megyünk színházba, hallgatunk koncertet, mert keressük azt a titkot, amit a művész lát. És én őáltala tudom ezt a titkot látni" - bontotta ki Juhász Anna irodalmár.
Ha az irodalom világa érdekli, ajánluk figyelmébe az alábbi, rendhagyó megközelítést: