A régió boros történelmi hagyományait szeretnék feléleszteni a Dunakanyar Borút pincészetei.
Május 4-én Szentendrén, a Művészet Malomban tartanak kóstolót, ahol 8 dunakanyari borászat (Anda - Visegrád; Borgarázs - Dunabogdány; Geönczeöl Winery - Garamkövesd, Szlovákia; Heininger - Nagymaros; Kőhegybor - Szentendre; Rusztika - Szentendre; Lingvay - Vác; Richter - Leányfalu) nedűivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
"Igazság szerint a Dunakanyar soha nem volt borvidék, viszont már a rómaiak idején is termeltek itt szőlőt. A második felvirágzás valamikor az 1700-as évekre tehető, amikor svábok, Szentendre esetében rácok, szerbek települtek be a területre. Itt is, mint az ország többi területén, szőlőtermelésbe fogtak" - mesélte az InfoRádióban Koncz Helga, a rendezvény egyik szervezője, a Nagymarosi Borbarátok Körének alelnöke, a Szent István Napi Borünnep egyik főszervezője.
A szentendrei vörös aszú, a ráci ürmös, a kadarka, bogdányi dinka, a rádi furmint vagy a mézes fehér mind híres, keresett borok voltak korábban a területről, Szentendre és Vác környékén 700 hektár szőlőt regisztráltak, a Duna-balparti lankák mind be voltak telepítve szőlővel. Nagymaroson működött Dr. Ludwig Willibald pezsgőgyára is, ami az ország első 8 pezsgőgyára közül volt az egyik; ezek mind alátámasztják Koncz Helga szerint, hogy jogosan igyekszik vissza a bortérképre a Dunakanyar.
A XVIII. században a Dunakanyar sok települését virágzott a szőlészet-borászat, ebből élt a lakosság nagy része, de a filoxéra tönkretett szinte mindent.
A pincészetek viszont, akik részt vesznek a mostani eseményen, borokkal érkeznek a Dunakanyar Borútra, a borkóstolóra már most is lehet jegyeket kapni - online (4900 forint) és a helyszínen (6000). Korlátlan borfogyasztás jár érte.