Az aranyecset című verses mesének korábban ugyan volt már volt bábváltozata, arra nem tekinthető a mostani élőszereplős színpadi ősbemutató előzményeként – fogalmazott érdeklődésünkre Léner András rendező nagy megtiszteltetésnek nevezve, hogy a feldolgozás a Zichy Szín-Műhelynek adatott.
Mint mondta, Nemes Nagy Ágnest különös, furcsa sorsú, nagyon nagy írónak tartja, akinek a műve egy olyan korszakban született, amikor cseppet sem volt egyszerű az élet. Ugyan a szerző a mese műfaját választotta története elmeséléséhez, egyben olyan örök érvényű kérdéseket is feszeget, mint a művész és a hatalom, a művész és a felelősség, vagy a felnőtté válás kérdése – tette hozzá a rendező idézve Szlukovényi Katalin irodalomtörténész szavait – aki egyben a produkció irodalmi konzultánsa –, miszerint Nemes Nagy Ágnes nem is csak valamiféle társadalmi rafinériából választotta a mesét, mint műfajt, hanem azért, mert annyira érzékeny író volt, és azt szerette volna, ha a lehető legszélesebb körben eljut a publikumhoz a mondanivalója.
Tehát
korosztályokon átívelő darabról van szó, ami műfaji sokszínűséget teremt, és pont ez benne a csodálatos
– fogalmazott Léner András. Ebből fakadóan a próbákon nagy fegyelmezettségre, koncentrációra van szükség, de a nagyon erős motiváltság mellett egyfajta játékosság is érezhető – magyarázta a színházi rendező hangsúlyozva: nem stílusbörzéről van szó, hanem nagyon erős és mély tartalom mentén megkomponált játékosságról.
Az előadás nagyon fontos eleme a zene is – értett egyet a rendező –, amiről Szita Miklós, a Talamba Ütőegyüttes alapítója gondoskodik, figyelemmel kísérve személyes jelenlétével az olvasópróbákat.
Az aranyecset nagyívű, nagyszínpadi nagyprodukcióként készül, mégis, csupán három színész kelti életre: a főszerepben Illés Dániel látható, aki a történet kulcsfiguráját, Szádelit testesíti meg, míg Fekete Linda színésznő és László G. Attila színész több tucat karaktert jelenítenek meg. A rendező elmondása szerint nem költségvetési kényszerről van szó, hanem annak a játékosságnak, szellemességnek, ízlésnek és mélységnek igyekeztek ilyen mód megfelelni, amit Nemes Nagy Ágnes Az aranyecset című műve is képvisel. Izgalmas színházi, színészi helyzetet teremt, hogy a sok karaktert miként keltik életre.