Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Ma kell meggyújtani az első gyertyát az adventi koszorún

Infostart / MTI
2020. november 29. 07:50
Ma van advent első vasárnapja, a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete.

A Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésének napjáig, december 25-éig tartó advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyi előkészület ideje. A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig az eljövetel kettős értelmében: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végeztével. A négy vasárnap további jelentéssel is bővült: az Úr négy eljövetelét szimbolizálja először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor, amelyre készülnünk kell. A liturgiában az advent színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját (gaudete vasárnap), amikor szabad rózsaszínt használni.

Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a 7. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben a számukat, és 1570-ben V. Piusz pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban. Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjti időszak volt, és az emberek hajnali misére (roráte) jártak.

Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg.

A gyertyák a Jézus születése révén szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik. A szokás a 19. században jött divatba, de gyökerei még a pogány korba nyúlnak vissza. Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén.

Advent idején kerülték a zajos mulatságokat, táncokat, lakodalmat sem tartottak. Adventhez több népi hagyomány kapcsolódik. Az eladósorban lévő lány a hajnali misére történő első harangozáskor a harang köteléből három szálat tépett, amelyet aztán a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen. Erdélyben a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakba, ólakba. Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük és így férjet "édesgessenek" maguknak.

Borbála napján, december 4-én a lányok Borbála-ágat vágtak, majd az ágat vízbe állították, és ha kizöldült, tudni lehetett, hogy a következő évben férjhez mennek. December 13-án, Luca napján (a naptárreform előtt az év legrövidebb napján) a lányok 13 papírdarabra fiúneveket írtak, és minden nap tűzbe dobtak egyet: karácsonykor a megmaradt papír megmondta, ki lesz férjük. Ekkor kezdték a Luca székét is készíteni, amelyre a karácsonyi misén felállva meg lehetett látni a boszorkányokat. Szent András napját tréfásan Disznóölő Szent Andrásnak is hívták, mert ekkor kezdődtek a disznótorok, de sohasem szerdán, pénteken vagy szombaton, mert olyankor böjtöltek az emberek.

Az adventi naptár eredeti jelentősége az volt, hogy elvezesse a felnőtteket és a gyermekeket a karácsonyhoz, az "igazi" naptár minden egyes ablaka mögött a karácsonyi ünnepkörre utaló gondolat rejlett. (Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült Münchenben.) A vallási tartalom napjainkban mindinkább elhalványul, az ipar és a kereskedelem egyszerűen decemberi naptárt csinált belőle, amelynek minden egyes napját, lapját csokoládé vagy marcipán édesíti meg.

MKPK: advent a várakozás, a felkészülés időszaka

Idén a világjárvány miatt különösen is nagy hangsúlyt kap az otthon, családi körben, az adventi koszorú gyertyáinak fényében végzett imádság - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vasárnap a budapesti Szent István-bazilika Szűz Mária-kápolnájában délelőtt 11-kor kezdődő szentmise keretében gyújtja meg az első gyertyát az adventi koszorún. A szentmisét a Duna Televízió élőben közvetíti - tájékoztatott Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense.

Az újkor adventi szimbóluma az adventi koszorú. A fenyőágakból font koszorú négy gyertyája az adventi időszak négy vasárnapjára utal. A három lila gyertya a bűnbánat időszakát, az egy rózsaszín pedig azt jelzi, hogy "van okunk az örvendezésre is", mert a Megváltó eljövetele már közel van.

Jellegzetes adventi liturgia a pirkadat előtt, hagyományosan hat órakor bemutatott úgynevezett rorate mise. Elnevezése a latin miseének kezdő sorának (Rorate coeli de super et nubes pluant iustum!) rövidítése.

Mivel bűnbánati időszakról van szó, a templomi oltárokat advent idején nem díszítik virággal, a miséző pap pedig lila színű miseruhát ölt.

Az MKPK közleménye kitért arra, hogy ebben az időszakban

a keresztény ember próbál elcsendesedni, önvizsgálatot tartani és "a lényegre figyelni".

Advent minden napján "fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy kinek az eljövetelére várunk, egyáltalán törődünk-e még azzal, hogy érkezik hozzánk valaki, aki meg akarja újítani életünket".

"Az adventi készületünk legyen tudatos várakozás! Éljük át ugyanazt a Messiás-várást, amely az ószövetségi választott nép lelkében élt! Várjuk úgy Jézus eljövetelét, mint ókori elődeink, akik teljes reménységgel és bizonyossággal imádkozták nap mint nap: marana tha, jöjj el Uram!" - fogalmaztak.

A testület azt kívánta, hogy - ebben az évben, amely a járvány miatt még inkább próbára tesz mindenkit - az adventi időszak végén "megtisztulva, gyermeki hittel tudjuk hirdetni szent karácsony éjszakáján: Emmánuel, velünk az Isten!".

Az önvizsgálat ideje

A Magyarországi Református Egyház Dunántúli Református Egyházkerületének püspöke az InfoRádiónak azt mondta: az adventi üzenet lényege a várakozás. Az első adventi időszakban az emberek ugyanis várták a bibliai ígéret beteljesedését, amely Jézus megszületésével végül beteljesedett.

Steinbach József gyülekezeti lelkészként azt tapasztalja, hogy félelem és bizonytalanság költözött az emberek szívébe a járvány miatt, bár igyekeznek erősek maradni. Szerinte a mostani időszak az önvizsgálat ideje is, hogy rádöbbenjünk arra, mennyire törékeny az emberi élet.

Hozzátette: a református istentiszteletek továbbra is online módon lesznek elérhetőek.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Steinbach József, A Magyarországi Református Egyház Dunántúli Református Egyházkerületének püspöke
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást