A 2019. évi, most lezárt zenei jogdíjfelosztás magában foglalja a rádiós-, televíziós sugárzási (játszási) és a háttérzenei jogdíjakat, a külföldi jogkezelőktől beszedett jogdíjakat, valamint a meghosszabbított védelmi idejű hangfelvételek előadóit illető kiegészítő díjakat. A legtöbb jogdíjat magyar zenészek kapják – közölte az EJI hétfőn.
A kifizetési lista dobogóján három magyar művész áll, a második helyezett egy női előadó.
Az EJI több mint tízmillió elhangzás feldolgozása után a tavalyinál csaknem 300 millió forinttal több rádiós játszási jogdíjat fizet ki. Mintegy száz előadóművész kap egymillió forint feletti jogdíjat, a legmagasabb egy előadónak járó összeg pedig megközelíti a hétmillió forintot.
A legtöbbet játszott tíz felvételt készítő együttes jogdíja összesen eléri a 41 millió forintot.
Jelentősen emelkedett tavalyhoz képest a háttérzenei felhasználások után kifizetett jogdíj összege is: több mint 300 millió elhangzás alapján csaknem 52 millió forintot kapnak az előadók az EJI-től ezen a címen. A jogdíjból mintegy 30 ezer zenész részesül.
A kommüniké kiemeli: a hazai előadóművészek hangfelvételeinek háttérzenei részesedése évről évre határozott növekedést mutat, a kereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek sok magyar felvételt játszanak. Mint írták, ezek közül a leggyakoribbak olyan, a nagyközönség által kevésbé ismert magyar előadók munkái, akik zenéjükkel képesek megerősíteni a boltok, vendéglátóhelyek brandjét, elősegíteni kereskedelmi céljaik elérését. A tendenciát jól mutatja, hogy
az első külföldi előadó a lejátszási lista 176. helyére fért csak fel,
mintegy 34 ezerszer lejátszott dallal, ezzel szemben nyolc olyan magyar előadó által játszott felvétel is volt, amelyekkel több mint százezer alkalommal találkozhatott a közönség.
A legmagasabb háttérzenei jogdíj meghaladta az egymillió forintot, a tíz legmagasabb jogdíjban részesülő előadó több mint hétmillió forintot kap.
A meghosszabbított védelmi idejű jogdíjat az ötven évnél régebbi hangfelvételek után fizeti meg a kiadó és azoknak az előadóművészeknek jár, akik a kiadótól annak idején csak egyszeri díjazásban részesültek. A jogdíjkifizetés mintegy kilencszáz, már kevésbé aktív előadó számára biztosít bevételt, egy művész jogdíja ebben az esetben is meghaladta az egymillió forintot.