Csillaghegynek speciális helyzete van. Az 1900-as évek elején jött létre, amikor köztisztviselők ingyenes telkeket kaptak itt. A Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület (CSIPKE) 1912 óta működik, túlélte az első világháborút, majd jött 1920. június 4., a békediktátum aláírása pedig érintette Csillaghegyet is - fogalmazott a szervezet elnöke az InfoRádióban.
Debreczeny István a tragikus események között említette a kitelepítéseket, de nagyon sokan menekültek a mai 3. kerületbe a Felvidékről, Délvidékről és Székelyföldről is.
"Vannak olyanok még, akik közvetlenül is emlékeznek erre a szomorú történetre. És van az egyesületnek egy száz éve készült zászlaja is, amit a tagok hímeztek, egyik felén van egy áldás és egy Nagy-Magyarország-térkép, a másik oldalon pedig egy bányászjelkép, két kalapács keresztben, Csillaghegy ugyanis a római kortól kezdve, mindig is a bányákhoz kötődött" - folytatta Debreczeny István, utalva a csillaghegyi kő- és a későbbi agyagbányára, illetve a tégla- és cserépgyárra.
A közel száztíz esztendős egyesület a csütörtöki napon az ország szétszakítására is emlékezik.
"A programunk harangozással indul, majd bevonul négy zászló, a magyar, a székely, a polgári körös százéves zászló és a cserkészek zászlaja" - mondta el az elnök. Ezután "két énekes, Juhász Lilla és Soós Réka vezetésével elénekeljük a Himnuszt, majd a történelmi keresztény felekezetek lelkipásztorai mondanak áldást. Ezt a felekezetek népi himnuszai követik" - folytatta. A kulturális program mellett az eseményen többek között Varga Mihály pénzügyminiszter, a terület országgyűlési képviselőjeként mond megemlékező beszédet.