Szerda április elseje, a világ számos részén a tavasz kezdetének tréfás örömünnepe, a bolondozások napja. Április bolondja az, akit a népszokás szerint ezen a napon tréfásan rászednek, majd kinevetnek. Ugyanakkor nem magyar és nem népi eredetű hagyományról van szó, és vannak, akik szerencsétlen napnak tartják április elsejét - mondta az InfoRádiónak Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató.
"Leggyakrabban arra hivatkoznak, hogy IX. Károly francia király április 1-ről január 1-re tette át az évkezdetet, és ekkor az emberek januárban az áprilisi, áprilisban a januári ajándékokkal hitegették egymást. De az az igazság, hogy nem lehet pontosan tudni az eredetét. Vannak, akik szerint ez szerencsétlen nap, mert az áruló Júdás születésének vagy halálának a napja" - ecsetelte a néprejzkutató.
Attól kezdve, hogy szerencsétlen napnak könyvelték el, ezen a napon az emberek úgy könyvelték el, nem szabad semmilyen munkába belekezdeni.
"Ha valaki mással megszegetik a tilalmat, akkor már lehet dolgozni, mert csak az első megszegőt éri a kudarc vagy a büntetés. Azt mondják, ez az eredete annak, hogy főleg
a felnőttek viccelték meg a gyerekeket, elküldve őket szúnyogzsírért, trombitahúrért, hegedűbillentyűért vagy esernyőmagért"
- példálózott Tátrai Zsuzsanna.
Újabban iskolai ünneppé vált április elseje, felöltözik mindenki maskarába, fordított napot tartanak, a tanárt a padba ültetik.
"Mióta rádió, tévé van, óriási lehetőség lett arra, hogy ugrassák az embereket. Ilyen ugratásokból olvashatunk rengeteget az interneten is, és tippeket is lehet olvasni, hogy hogyan lehet másokat ugratni" - figyelmeztetett.
A jelenlegi helyzetben, amikor aligha teremthetünk személyes kontaktust, a hagyomány mégis ápolható, van okostelefon, van e-mail, évek óta hagyomány is, hogy a húsvéti locsolkodást a fiúk SMS-ben rendezik le.
"Valahol én azt hiszem, az emberek el is idegenedtek egymástól, de a mostani helyzet kikényszeríti, hogy ez ne így legyen. Mindenkinek meg kell ülnie a maga módján az ünnepeket, arra biztatok mindenkit, hogy ne maradjanak egyedül!"