A testületet - melynek tagja a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, valamint 17 úgynevezett kultúrstratégiai intézmény vezetője - az Országgyűlés által tavaly decemberben kihirdetett törvény hívta életre.
A jogszabály szerint Magyarország felelősséget vállal a nemzeti kultúra megőrzéséért és a nemzeti identitás megerősítéséért, amelynek keretében biztosítja a nemzeti kultúra és a kulturális értékek egyenlő esélyű hozzáférhetőségét és megőrzését a jövő generációi számára.
A tanács biztosítja a kulturális ágazatok egységes kormányzati stratégiai irányításának szakmai alapjait, javaslatot tesz a kormány részére a kultúra kormányzati stratégiájára, véleményezi és összehangolja a kulturális ágazati fejlesztési terveket. Tevékenységéről évente beszámol a kormánynak.
A magyarországi kultúrstratégiai intézmények
- a Nemzeti Színház;
- a Magyar Állami Operaház;
- a Budapesti Operettszínház;
- a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ;
- a Művészetek Palotája; a Honvéd Együttes;
- a Petőfi Irodalmi Múzeum;
- a Magyar Nemzeti Múzeum;
- a Szépművészeti Múzeum;
- az Országos Széchényi Könyvtár;
- a Magyar Nemzeti Levéltár;
- a Magyarságkutató Intézet;
- a Hagyományok Háza;
- a Néprajzi Múzeum,
- a Szabadtéri Néprajzi Múzeum;
- az NMI Művelődési Intézet,
- a Nemzeti Filmintézet.