Bosszúállók: Végjáték
Filmtörténeti pillanatot élünk, itt a Marvel Studio huszonegy filmet megkoronázó, nagyszabású fináléja, a 11 évnyi szuperhősfilm sorozatot lezáró, 3 órás epizód, a Bosszúállók: Végjáték című film. Magyarországon egy nappal a hivatalos Egyesült Államokbeli premier előtt már a mozikba kerül a film, a díszbemutató azonban hétfőn volt Hollywoodban és a nagy finálé mindenkit levett a lábáról. „Nem voltam felkészülve az érzelmek ekkora skálájára, a teljes kétségbeeséstől kezdve a színtiszta eufóriáig. Sírtam, nevettem, és azt kívántam, bárcsak Tony Stark lenne az apám” – írta a New York Times újságírója. A Variety ítésze pedig úgy fogalmazott a film végére szem nem maradt szárazon.
A történet szerint a Bosszúállók nagyon bosszúsak, hiszen mogorva, visszahúzódó ellenségük Thanos világmegmentő-világpusztító tervében csak csapásra megsemmisítette a fél univerzumot, jó barátokat ölt meg, szuperhősök, legendák enyésztek el. De hogyan lehet ezt a veszteséget jóra fordítani, megbosszulni vagy feldolgozni? – erről szól a végső nagy szuperhősmozi. A látvány pedig a filmtörténeti pillanathoz méltó.
Sarkvidék
A nagy blockbuster árnyékában három remek európai film húzódik meg. Ezek közül a túlélőfilmek kedvelőinek ajánlott a Sarkvidék című izlandi alkotás, a kiváló dán színésszel, az Ádám almáiból, A vadászatból, sőt még a Zsivány egyesből is ismert Mads Mikkelsennel a főszerepben. A Mikkelsen alakította főhős már hosszú ideje, hónapok óta tengeti életét az Északi Sarkvidéken, ahol lezuhant a kisrepülőgépe. Hősünk túlélésre termett, pontos időbeosztás szerint éli életét, minden különösebb gond nélkül, fegyelmezetten várja, hogy megmentsék. Meg is érkezik a mentőhelikopter, amely azonban viharba keveredik és lezuhan. Joe Penna filmje az ember testi, fizikai és lelki határait próbálja megmutatni. A mentőhelikopter utasai közül egy nő éli túl egyedül a balesetet, ám súlyos hassebe van. Így hősünk úgy határoz, hátra hagyja jól kialakított, túlélésre berendezkedett életét és ő menti meg megmentőjét, elindul vele a hómezőn át a legközelebbi ideiglenes bázisra.
Lengyel Tamás és Smitola György kritikája szerint a film egyetlen hibája a kiszámíthatóság, azonban a tavaly a Cannes-i Filmfesztiválon bemutatott alkotás gyönyörűen fényképezett film, amely a zsáner kedvelőinek nem okoz csalódást. Az IMDb-n kereken hetes értékelést kapott az alkotás.
A hőlégballon
Egy igaz történet alapján készült német történelmi drámát is bemutatnak a héten a magyar mozik. A hőlégballon című film 1979-ben az NDK-ban játszódik, két vakmerő keletnémet család elhatározza, hogy hőlégballonnal kel át a berlini falon.
Négy felnőtt és négy kisgyermek kíván tehát 2000 méter magasba a felhők fölé emelkedni, de a hosszas, gondos előkészítést igénylő tervet a STASI, a keletnémet titkosszolgálat is kiszagolja. Vízer Balázs kritikája szerint Michael Herbig rendező minden sallang és különösebb társadalomrajz nélkül tálalja a „versenyfutás az idővel” dramaturgiára épülő, izgalmas, thrillerszerű történetet.
Anyák napja
Egy hét múlva hétvégén, itt az anyák napja a francia filmipar pedig gondoskodott róla, hogy akár egy remek mozifilmmel is megajándékozhatók legyenek az édesanyák. Az Anyák napja című francia vígjáték az anyaság különböző pillanatait, életszakaszait szedte egy csokorba, vicces, felemelő, lesújtó, de minden képen szívhez szóló jelenetekben mutatja be, mekkora elhatározás gyermeket vállalni, milyen könnyen, vagy épp nehezen jut el a mai világbn eddig egy nő, egy pár. Arról is beszél, miért hasonlít az ember a szüleire, hogyan tud vagy éppen képtelen nekik megbocsátani, és elbúcsúzni tőlük örökre.