Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Megszépült a Szent Jobb-kápolna

Infostart
2019. március 17. 09:45
Felújították a budapesti Szent István-bazilika legrégebbi szakrális terét, a Szent Jobb-kápolnát.

A bazilika szentélye mögött húzódó, félköríves kápolna a templom elsőként megépült, 1861-ben felszentelt szakrális tere, amely a bazilika 1905-es felszenteléséig a lipótvárosi hívek plébániatemplomaként működött.

A munkálatok során restaurálták a kápolna Bajcsy-Zsilinszky útra néző üvegablakait, a főoltárt, a keresztelő kutat, a díszítő festését, a fabútorokat és az orgonát, megújították a padló solnhofeni mészkő burkolatát.

Az eredetileg Szent Lipótról elnevezett kápolna 1986-ban kapta új nevét. A Szent Jobb-titulus arra utal, hogy 1951-től a 2017-ig, a felújítási munkák kezdetéig itt őrizték Szent István király jobb kézfejének ereklyéjét.

Bukta Norbert festőművész, a bazilika művészeti vezetője elmondta: az elmúlt években olyannyira megnövekedett a templom turistaforgalma, hogy egyre nehezebben tudta ellátni többféle, idegenforgalmi és hitéleti funkcióit. A bazilika plébánosa, Snell György esztergom-budapesti segédpüspök ezért kérte, hogy újítsák fel a kápolnát, a "nagytemplomban lévő kistemplomot", amely

a jövőben "bensőséges hitéleti események" helyszíne lesz. A reggeli szentmiséket is itt tartják mostantól.

A Szent Jobb 2017-ben a templom főterébe, a Nagyboldogasszony-oltár elé került, így a látogatók bármikor megnézhetik a nemzeti ereklyét - tette hozzá a művészeti vezető.

Visszaállították a 19-20. század fordulóján készült állapotot

Galina Zoltán építész, a felújításért felelős tervező felidézte: a bazilika szentélye mögött végighúzódó félköríves sekrestye-kápolnát 1971-ben választották ketté egy fallal. A kápolnát azóta nem újították fel, a bazilika rendszerváltás utáni, a kétezres évek elejéig tartó restaurálása idején a kápolnában csak karbantartási munkákat végeztek. A mostani felújítás során eltüntették az 1970-es évekbeli mennyezetfestést, és visszaállították a 19-20. század fordulóján készült felületet.

  • A sekrestyét és a kápolnát elválasztó falat úgynevezett glett márvánnyal burkolták, amelyen tükröződnek a színes ablakok - mondta el Bukta Norbert.
  • A padlót máig az 1861-ben lerakott solnhofeni mészkő burkolja, ezt most átcsiszolták és újrarakták, újabb csillogó felületet létrehozva - ismertette Galina Zoltán.

A kápolna eredeti ablakait Róth Miksa (1865-1944) üvegfestő készítette, ezek azonban a második világháborúban elpusztultak. Helyükre a hetvenes évek végén kerültek Pituk V. József tervei alapján a magyar szenteket ábrázoló üvegablakok. Az ablakok bordűrje azonban máig őrzi Róth Miksa munkáját. A mostani restaurálás során megtisztították az üvegeket, kijavították a helyenként megereszkedett részeket - mondta Galin Zoltán.

Teljes körű restauráláson esett át a kápolna Hild József által tervezett, a századfordulón készült oltára.

Emellett új, szembemiséző oltárt, ambót (a felolvasáskor használt emelvény), kredenciaasztalt (az áldozati adományok előkészítésére szolgáló asztal) és a ministránsok számára készített márvány ülőkéket is kapott a kápolna.

Galina Zoltán kitért arra is: a kápolna restaurálása egy hosszabb felújítás része volt, melynek keretében a teljes apszis (bazilika félkör alakú, íves része) mind a négy szintje megújult és akadálymentes lett.

A 2015-ben kezdett munkák során felújították a legalsó szinten kialakított, a bazilika üzemeltetéséhez szükséges helyiségeket, például a mosodát és a varrodát; a mínusz 1-dik szinten lévő közösségi tereket, és megújult a földszinti kápolna fölötti lévő három hittanterem és a hozzájuk tartozó kiszolgáló helyiségek is.

Emellett elkészült az apszis négy szintje közötti akadálymentes közlekedést biztosító, üvegfalú lift is.

A Lipótváros gyors fejlődésére való tekintettel a pesti tanács 1845. április 8-án bízta meg az esztergomi és egri bazilikát is tervező Hild Józsefet, hogy készítse el egy reprezentatív templom terveit. A földmunkák 1848 februárjában kezdődtek meg, de a szabadságharc miatt félbeszakadtak.

A bazilika alapkövét 1851. október 4-én tették le. Hild József 1867-es halála után a tervezés folytatásával és a művezetéssel Ybl Miklóst bízták meg, aki átdolgozta az eredeti terveket. Ezért amíg a kelet-nyugati homlokzat az eredeti klasszicista felfogást tükrözi, addig a főhomlokzat és a mai Bajcsy-Zsilinszky útra néző félköríves hátsó homlokzat, amely mögött a Szent Jobb-kápolna húzódik, már neoreneszánsz stílusban készült.