A magyar kultúra mindig a népi kultúrából táplálkozott, olyan, mint a sokszínű énekesmadár. Az a törekvésünk, hogy Magyarország emelkedésének, politikai szuverenitásunk és gazdasági megerősödésének időszakában biztosítsuk a magyar kultúra sokszínűségét, támogassuk és ápoljuk népi hagyományainkat, mert így tudjuk utódaink számára megőrizni - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, aki megnyitotta a rendezvényt.
A tárcavezető tíz művésznek a Népművészet Mestere, ötnek a Népművészet Ifjú Mestere díjat adta át.
A rendezvény középpontjában idén a szövés és a fonás témája áll,
érkeznek mesterek Iránból, Kínából, Mongóliából, Üzbegisztánból, Kirgizisztánból, Tádzsikisztánból, Türkmenisztánból és Kazahsztánból is.
"A magyar néphagyomány a mitikus időkbe megy vissza, egyidős nemzetünk kialakulásával, Belső-Ázsiában a Kaukázus környékén, és a termékeny északi mezopotámiai félholddal. A nemzetet az embercsoportoktól a kultúrája, a hagyományai, az érzései, a gondolatai, a zenéje emeli ki, a magyarság esetében ez rendkívül sok gyökerű, és az ősi idők után a kereszténység emelt újabb magasságokba" - fogalmazott az emberi erőforrások minisztere.
Kásler Miklós hangsúlyozta: a magyar irodalom azért annyira emelkedett, mert tiszta forrásból táplálkozott, a nép kultúrájára támaszkodott. Hozzátette: sanyargattatásainkban, például a Habsburg-önkényuralom idején is a kultúrából merítkeztünk, Vörösmarty Mihály a reformkorban a magyar verselési formát honosította meg, Liszt Ferenc zenét megújító munkássága során is a népi kultúrához nyúlt ihletért. "Amit az önkényuralom alatt nem lehetett elmondani, azt kifejezte a magyar viselet, a magyar zene és a magyar tánc."
Az idei Mesterségek Ünnepén a látogatók megismerkedhetnek a kenderfonás fortélyaival, a szövőszéken való szövéssel, a rokkán fonással, a szalag-, és szőnyegszövéssel, egy korabeli parasztporta udvarán a gyapjú és a kenderfeldolgozás ősi műveleteibe tekinthetnek be.
Négy napon át színpadi programok, mesterségbemutatók és népi játszóházak várják az érdeklődőket. A családok éve alkalmából bemutatkoznak többgenerációs kézműves dinasztiák, így a látogatók megismerkedhetnek többek között a háromgenerációs csizmadia családdal és a szintén háromgenerációs hartai bútorfestő műhellyel, valamint a több száz éve működő győri kékfestő dinasztia műhelyével.
A négynapos eseményen fellép mások mellett Dresch Mihály a vonósokkal, a Karaván Família és a Bognár Szilvia Quartet, Szalonna és Bandája a Páva különdíjas Sarjú Bandával ad koncertet, augusztus 20-án a Söndörgő és a Vujicsics együttes vendége Szörényi Levente lesz. A rendezvény ideje alatt a Mesterségek Ünnepe karszalaggal a Budapesti Történeti Múzeum kiállításai ingyenesen látogathatók.
Kásler Miklós a Mesterségek Ünnepe megnyitóján tíz alkotónak nyújtotta át a Népművészet Mestere díjat, öten részesültek a Népművészet Ifjú Mestere elismerésben.
A Népművészet Mestere lett
- Bartha Gergely táncos adatközlő,
- Csapó Frigyesné technikus, hímző,
- Decsi-Kiss Mária Gabriella gyöngyékszerkészítő,
- Harlet Ioan "Nucu" népzenész, prímás,
- Lele József citerazenész,
- Nagy Vincéné csipkekészítő,
- Szegedi Miklós János bútorfaragó,
- Tóth Mihályné viseletkészítő, táncos,
- Varga Erzsébet bujkakészítő mester,
- Varga Judit szövőmester.
A Népművészet Ifjú Mestere díjat vehette át Legeza Márta kosárfonó, Mihó Attila László zenész, prímás, Petrovics Nikolett szövő, Simon Katalin tojásfestő, valamint Tóth Lilla Lenke zenetanár.