Ata Kandó Görög Etelka néven született Budapesten 1913. szeptember 17-én. Kislánykorában keresztneve helyett Atát mondott, vezetéknevét pedig festőművész első férje után vette fel - emlékezik a fotóművészre a Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház blogjának pénteki bejegyzése.
Ata Kandó 1935-ben Budapesten tanulta ki a fényképezéstés Pécsi Józsefnél tett iparosvizsgát. Magyarországon három gyermeke született, a család Budapesten élte át a II. világháborút,
majd 1947-ben Párizsba mentek. Ata ott megismerkedett a szintén magyar Robert Capával és mellette dolgozott a Magnum Fotóügynökségnél.
Fotós karrierje Amszterdamban kezdődött, holland divatcégeknek dolgozott, majd az 1956-os magyar forradalom leverése után a menekülőket fotografálta Ausztriában.
A képekből albumot állított össze és az eladásból befolyt negyedmillió dollárt fölajánlotta a magyar menekült gyerekek megsegítésére.
A világhírt a dél-amerikai dzsungellakó indiánok fotózása hozta meg számára. Caracasból egy francia pap segítségével jutott el az indián törzsekhez, hogy megörökítse mindennapjaikat.
Huszonnyolc évet töltött Hollandiában, majd húsz évet élt Amerikában a fia közelében, lakott az egyik lányánál Angliában. 88 éves korában visszatért Hollandiába, és élete utolsó szakaszában az Amszterdamhoz közeli Bergenben lakott.
Ata Kandó 1991-ben megkapta a Pro Cultura Hungarica kitüntetést, 1999-ben a Magyar Fotóművészek Szövetsége Életműdíjjal ismerte el munkásságát.