„Amikor az első összeállításakor kiderült, mennyi minden maradt ki abból, amit szeretnénk elmondani, akkor világos volt, hogy lesz egy második. Persze volt bennünk egy adag szorongás, hogy vajon hogyan fogják a nézők fogadni, hogy mi két és fél órán keresztül verseket mondunk” – mondta el Mácsai Pál. De aztán nyilvánvaló volt a siker, és a nézők követelték is a második részt.
A versek listáját Váradi Szabolcs állította össze, a szűk ötszázas listából pedig Mácsai Pál válogatott, eldöntve, hogy ki és mit mondjon. Rögtön látszott, mennyi remekmű maradt ki - szerencsére nagyon sok van a magyar irodalomban. A rendező szerint a magyar költészeti hagyomány tág és beláthatatlan tára az értéknek, a kincsnek, a szívbeliségnek és az értelemnek, és mindez sokaké - ez a darab sikerének is az egyik kulcsa.
A második rész másfajta kockázatát Mácsai Pál nem érzi: nagyon szeretik ezt az előadást, főként azért, mert a versek valójában apró drámák, és így is kezelik őket. Amikor már látszott az első rész forró fogadtatása és sikere, szerveztek egy közönségtalálkozót, hogy kiderüljön, a nézők mit szeretnek benne.
Leginkább azt, hogy másképp van mondva, mint szokott.
Ez egyszerű dolgot jelent: színházi jelenetnek, tulajdonképpen monológoknak fogják fel őket.
Egy díszlet hatalma
Nagyon fontos a díszlet: az első résznél bevált, mert azon kívül, hogy szép, lehetetlenné teszi, hogy a színész álljon, lógjon a keze a két combja mellett, és valami ünnepi feszességben szöveget mondjon. A gondolat közvetítésének egy természetes testtartásában lehet csak lenni, ami meg is akadályozza, hogy itt bárki szavaljon.
A kettő eggyel sötétebb, mint az egy
„Ez akkor dőlt el, amikor Petri György Hogy elérjek a napsütötte sávig című nagyversét betettem. Akkor világos volt, hogy ez egy olyan est lesz, ahol minden ki van mondva, ami a magyar lírában megpendül mint alaphang, és több olyan szöveg van, ami az elmúlástól, magunkra maradástól vagy a tönkremenéstől való félelem. De humora is van az előadásnak, nem kell tartani attól, hogy nagyon komorkodunk, és fontos, hogy nagyon sok benne a zene” - mondta el a rendező.