A hagyomány szerint Miklós a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Szüleit kiskorában elvesztette, és egyik rokona, a város püspöke nevelte fel.
Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé. A hivatalt ötvenkét évig töltötte be.
Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözése idején börtönbe került. Az emberek tiszteletét és szeretetét jótékonykodásával vívta ki, tettei miatt már életében szentnek tartották.
A hagyományok szerint 343. december hatodikán hunyt el, sírja hamar zarándokhellyé vált.
Szent Miklós ünnepe mintegy a karácsony vigíliája, bevezetése, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A középkor óta a tizennégy segítő szent közé sorolják.
Magyarországon a bizánci kapcsolatok alapozták meg tiszteletét, mintegy hatvan községet neveztek el róla.
Az ajándékozás szokása Magyarországon a városi értelmiség révén terjedt el, feltehetően német-osztrák hatásra. Falura ez csak a múlt században jutott el, jóllehet a parasztságnál korábban is voltak Miklós-napi alakoskodások.
Miklós napja a magyar népi kalendáriumban asszonyi dologtiltó nap volt, emellett a bérletek megfizetésének napja is.