A Dagens Nyheter című svéd napilap csütörtöki számában megjelent cikkben Tomas Riad, a több mint kétszáz éves testület tagja fogalmazta meg a testület álláspontját.
A Tizennyolcak szerint a szólásszabadság súlyos megsértését jelenti, hogy valakit halállal fenyegetnek és vérdíjat tűznek ki a fejére egy irodalmi mű miatt. Rushdie a fatva kibocsátása után hosszú ideig bujkálni kényszerült, hiszen a vallási rendelet értelmében bármely hívő muszlim megölheti őt.
"Az irodalom szabadsága a politikai ellenőrzéssel szemben létfontosságú a civilizáció számára, és meg kell védeni a bosszúvágytól és a cenzúrától" - írta Tomas Riad.
Épp a függetlenség védelme volt az oka annak, hogy a Svéd Akadémia nem foglalt állást Salman Rushdie mellett 1989-ben. A testület többsége ugyanis azzal érvelt, hogy az akadémiának semlegesnek kell maradnia, míg páran kiálltak volna a Sátáni versek szerzője mellett. Végül közleményt adtak ki a szólásszabadság védelmében, de nyíltan nem álltak ki Rushdie mellett.
A vita komolyságát jelzi, hogy azok, akik felháborodtak a hallgatás miatt, bár hivatalosan az akadémia tagjai maradtak - a kinevezés életre szól, és nem lehet lemondani -, többé nem vettek részt annak munkájában.
Időközben a testület tagsága jelentősen megváltozott, és most úgy döntöttek, hogy elítélik a Rushdie elleni fatvát. Ezt már csak az is indokolta, hogy az iráni állami médiumok épp idén februárban - a fatva kihirdetésének 27. évfordulója alkalmából - jelentős összeggel megtoldották a Rushdie fejére kitűzött vérdíjat - emlékeztetett Tomas Riad.
Az iráni radikális vezetők szerint Khomeini fatvája visszavonhatatlan, és 1989-ben bekövetkezett halála után is érvényes.