David Bowie halála után elkapkodták Blackstar című utolsó albumát, és korábbi albumai is visszakúsztak a slágerlistákra. A Spotify szerint 2282 százalékkal nőtt a Bowie-számok hallgatottsága, a hallgatott albumok közül az első húszból 14 Bowie-album - írja az Index.
Kevesen tudják, hogy Bowie nemcsak kiváló zenéz volt, hanem tehetséges üzletember is. Vagyonát az elmúlt években 200-230 millió dollár körülire becsülték. A zenész amellett, hogy rekordernek számít a lemezeladásokban, a maga 140 millió eladott albumával, és a legismertebb zenei magazin, a Rolling Stone a korszak 100 legjobb előadói között a 39. helyre sorolta, maga is próbálkozott az üzleti életben.
Bowie nem popsztárnak készült - írja a napi.hu. Úgy tervezte, hogy a kreativitás és az üzleti vállalkozás valamiféle keverékét hozza létre. Ezt egy a BBC-nek adott interjújában is világossá tette.
"Nem trend akarok lenni, hanem trendi, azaz nem irányt akarok mutatni, hanem ösztönözni szeretném az új ötletek megszületését. Az új irányok és lehetőségek felé akarom fordítani az embereket. Ennek rendeltem alá mindent. Fogtam magam és a legkézenfekvőbb médiummal, a rock and rollal kezdtem, majd ehhez évek alatt apránként adtam hozzá a többit. Végül a saját médiumommá váltam" - jelentette ki.
A Forbes felsorolása szerint indított saját internetszolgáltatót is, a "Bowie.net"-et. A platformon nemcsak rengeteg exkluzív tartalom volt, hanem többféleképpen kapcsolatba lehetett lépni a zenésszel is - írja az Index. A felhasználók havidíjért cserébe kaphattak @davidbowie.com végű emailcímet, és exkluzív hozzáférést hangfelvételekhez, videókhoz, és csetszobákhoz, ahol az énekes többször maga is megjelent. Õ volt az egyik első művész is, aki kiadott egy csak interneten elérhető számot: a Telling Lies címűt 300 ezren töltötték le, mielőtt fizikai adathordozón is megjelent.
1997-ben pedig egy teljesen új befektetési eszközzel próbálkozott, az úgynevezett Bowie-kötvényekkel, amelyek az akkori és jövőbeli lemez-bevételeire kínáltak hozamot, mindezt nem sokkal azelőtt, hogy a lemezeladások drámai zuhanásnak indultak a 2000-es évek zenefogyasztási szokásainak megváltozása miatt.
A Portfolio a Wall Street Journalt idézi: "Bowie volt az első olyan zenész, aki értékpapírosította a jogdíjait - amelyeket ráadásul a legtöbb zenésszel ellentétben - saját maga tulajdonolt. Az időzítés is tökéletes volt: abban az időben érkezett az igényeivel a Wall Streetre, amikor ott az egzotikus pénzügyi termékek éppen kezdtek divatba jönni, és pont még mielőtt a Napster (az első online P2P fájlmegosztó platform) totálisan tönkrevágta volna a lemezértékesítési piacot."
"David egyszer arra gondolt, hogy eladja a dalait, aztán rájött, hogy ezek az ő kis gyermekei, és nem akarja eladni őket" - meséli a befektetési bankár, David Pullman, aki segített Bowie-nak a szerzői jogok értékpapírosításában. A bankár segítségével Bowie az első 25 albumából származó bevételét egy elkülönített pénzügyi eszközbe helyezte el, amely a fedezetet jelentette a Bowie-kötvények kibocsátására. A kötvények 10 évre 7,9 százalékos kamatot fizettek, ezután a szerzői jogok visszakerültek az énekeshez.
Miután az ügyletet megkötötték, a kötvényeket pedig a Prudential Financial felvásárolta, sorra érkeztek Pullman cégéhez az énekesek, hogy ugyanígy szerezzenek pénzt azonnal jövőbeli sikereikért, például James Brown és Marvin Gaye is így tett.
Az ügylet az úgynevezett eszközfedezetű értékpapírok egyik mérföldkövének számít. Ezek lényege, hogy egy kötvénykibocsátás fedezetét egy eszközbe csomagolt jövőbeli cashflow jelenti, legyen az akár egy bányavállalat vagy egy sportegyesület jövőbeli jövedelme - írja a portfolio.hu.
Bár Bowie kevés betekintést engedett saját pénzügyeibe, azt több szakértő, így a Forbes is megállapította, hogy eredeti ötletekkel járult hozzá a szórakoztató ipar üzleti innovációihoz.
Bowie legkedveltebb számai ugyanabból a fejből pattantak ki, mint zseniális üzleti meglátásai - írja a napi.hu. Rajongói persze az előbbiekért szeretik, de legalább ilyen elismerésre méltók az utóbbiak is. Jellemző, hogy az utóbbi időben csak egy filmszerepet vállalt el a számtalan ajánlat közül. Ebben a 20. század fordulójának zseniális, elektromérnökét, az amerikai Nikola Teslát alakította. Tesla látnoki ötleteiből mások gazdagodtak meg. Közös kettejükben, hogy mindketten birtokában voltak a hosszú távú előrelátás ritka képességének.
David Bowie földi maradványait nem sokkal halála után New York-ban elhamvasztották, és a BBC szerint kívánságára sem a család, sem barátai nem vettek részt az eseményen. A brit zenész 18 hónapon át harcolt rákbetegségével. Az Independent forrásaira hivatkozva az index.hu azt írta, májrákja volt, de betegségét titkolta, csak néhány művész barátjával osztotta meg és súlyos betegen is dolgozott. A Lazarus című musical zenéjét is ő írta, és az utolsó napokban is bejárt a próbákra.
David Bowie emlékére hamarosan emlékkoncertet rendeznek, amelyet eredetileg tisztelgésnek szántak munkássága előtt.
A koncertre már minden jegy elkelt. Az Index cikke szerint a március 31-i, Carnegie Hall-beli koncerten olyan művészek lépnek fel, akikre nagy hatással volt a sokoldalú brit előadó, többek között Cindy Lauper, Perry Farrell, Bettye Lavette soulénekes és Robyn Hitchcock. Összesen 20 fellépő énekel majd, mindegyik Bowie-dalokat, a bevétel pedig jótékony célra megy, hátrányos helyzetű fiatal zenészeket segítenek belőle. Megjelenik majd Tony Visconti is, aki éveken át volt Bowie menedzsere.
Új világ köszöntött be a hazai bankautomatáknál