Takács Péter, a Lencsési Közösségi Ház vezetője elmondta: a digitális technika rohamos térhódítását látva, 2005 első felében fogalmazódott meg a gondolat, hogy a hetvenes években divatos diaporáma technikát alapul véve, a Márvány Fotóműhellyel közösen meghirdessék az első Békéscsabai Digiporáma Fesztivált.
A pályázati kiírásban, mely azóta alapvetően nem változott, elektronikus adathordózóra rögzített fotósorozatok megjelenítését kérték, zenei aláfestéssel, vagy anélkül, amelyek időtartama az öt percet nem haladja meg. Egy szerző két alkotást küldhet be, szabadon választott témakörben.
Hozzátette: a beérkezett pályamunkákat minden alkalommal nyilvános vetítés keretében neves zsűri értékeli és díjazza. Felidézte: 2005-ben 19 pályázó 23 művel nevezett, a legtöbb digiporámát, 59 darabot 2008-ban küldték be az eseményre; a legtöbb szerző, 30 személy 2009-ben vett részt a fesztiválon.
Takács Péter kiemelte: az elmúlt tíz évben a nevezők között megjelentek a magyar fotós társadalom ismert személyiségei. Az analóg korszakban a fotók zenés bemutatása több diavetítővel, szalagos vagy kazettás magnetofonnal, ún. diaporáma módszerrel történt. A kézi vezérlés nagy gyakorlatot igényelt, és sok hibalehetőséggel járt.
A digitális korszak új technológiákat, új lehetőségeket, új szoftvereket hozott, a képek áttűnése lényegesen megváltozott, ezeket már pontosan lehetett illeszteni a zene ritmusához, több kép- és hangsávval lehetett dolgozni. Így született meg a digiporáma. A kifejezést Eifert János fotóművész alkalmazta először.