Már 1927-ben a könyvkultúra jövőjéért aggódtak

Infostart
2015. június 5. 18:41
Csütörtökön megnyílt a 86. Ünnepi Könyvhét és 14. Gyermekkönyvnapok Vörösmarty téri központi rendezvénye. 1927-ben a könyvszakma vezetői úgy gondolták, hogy a nyomtatott kultúra veszélybe került - mondta Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Európában is nagyon sok kolléga irigykedik, hogy ilyen mély tradícióval egy könyves ünnep - amely egy nyelvi kultúrát reprezentál - nem nagyon ismert, nincs túl sok. 86. alkalommal rendezzük meg, és egyedül 1957-ben nem rendezték meg.

Ennek oka írói tiltakozás volt: több író ekkor még börtönben volt, többek között Zelk Zoltán.
Az akkori kiválóságok, Illyés Gyula, Németh László pedig azt mondták, hogy szolidaritásból nem mennek ki az ünnepi könyvhétre. Az akkori vezetés pedig úgy döntött, hogy ha ők nem jelennek meg, akkor nincs is értelme megrendezni - mondta az egyesület elnöke.

Kiemelte: 1795-ben alakult a jogelődünk, másodikként Európában. Ez azt jelenti, hogy 220 éves a szervezett magyar könyvszakma. Nagyon fontos hagyományaink vannak. Közülük a legismertebb a Börsenverein, a német egyesülés, amelyet egyébként egy magyar ember alapított.

Az ünnepi könyvét megalakulásával kapcsolatban Kocsis András Sándor elmondta: 1927-ben a könyvszakma vezetői úgy gondolták, hogy az a fajta csodálatos kultúra, amelyet nyomtatott kultúrának hívunk, veszélybe került, kevesebbet olvasnak az emberek. Ez volt az alap, amiért Supka Géza megfogalmazta a nemzeti könyves ünnep gondolatát. Hihetetlen - mai fogalommal - marketingötleteket, kereskedelmi ötleteket kötött egy csokorba. Két évvel később a Magyar Tudományos Akadémián Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatási miniszter nyitotta meg az első könyvhetet, és többek között Babits Mihály olvasott fel a munkáiból.

Hanganyag: Kocsonya Zoltán


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást