Cél, hogy a budai Vár a magyar kultúra Akropolisza legyen

Infostart
2014. november 16. 12:17
Orbán Viktor a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületének első ülésén azt mondta, a kormány célja, hogy a budai Vár a magyar kultúra Akropolisza legyen. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a kulturális értékek megőrzése mellett élő Várra van szükségünk, ahol zajlik az élet.

Idén nyáron született meg a határozat, amely szerint a kormány Nemzeti Hauszmann Terv néven a budai várnegyed megújításáért indít átfogó rekonstrukciós programot. A nagyszabású beruházások első üteme 2015 és 2018 között valósul meg. A teljes terv a Királyi Palota, a Palotanegyed és a Polgárváros megújítását is magában foglalja.

A kormány széleskörű tudományos és társadalmi vitát szorgalmazott a Várnegyed kérdésében, ennek egyik fontos állomása a társadalmi testület pénteki első ülése. Ennek bevezetőjében L. Simon László azt mondta, a Várnegyed teljes felújításának költségét 200 milliárd forintra becsülik, a jövő évi költségvetésben pedig 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Hauszmann Terv elindítására.

Orbán Viktor miniszterelnök még megnyitó beszéde előtt megerősítette, hogy rendelkezésre áll a pénz a terv elindítására és lebonyolítására.

"Arról szeretném önöket biztosítani, hogy az itt megismert számok nagyságrendje ezt a most megindítandó közös vállalkozásunkat reálissá teszik, tehát ennyi pénz van."

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Várkert Bazár átadása nyitánya volt a nagyszabású terv elindításának. Felújították a Honvédelmi Főparancsnokságot, a Magyar Nemzeti Galéria a múzeumi negyedben kap majd új épületet és az Országos Széchenyi Könyvtár intézménye is elköltözik a Budai Várból, egy, a XXI. század igényeihez igazodó könyvtárépületet kell számára biztosítani. A kormány célja, hogy a budai Vár a magyar kultúra Akropolisza legyen.

"A feladat tehát adott, azt szeretnénk, hogy a budai várhegy - ahogy ezt Hauszmann maga is gondolta és saját korában meg is valósította - a magyar kultúra fellegvára legyen. Egyetlen olyan politikai rendszer sem képes a Budai Várral mit kezdeni, amelyik nem békélt meg vagy egyenes szembenáll Magyarország történelmével. A budai Vár a magyar nemzet szimbolikus helyszíne, identitásának szerves része, a magyar államiság sorsdöntő eseményeinek színtere, hétszáz év történelme sűrűsödik itt. A kulturális értékek megőrzése mellett azonban nekünk egy élő várra van szükségünk, ahol zajlik az élet, remélem, ezt az ott élők is elfogadják majd. Ennek a nem mindennapi vállalkozásnak pedig fontos gazdaságélénkítő szerepe is lehet: a Nemzeti Hauszmann Terv magyar munkások, vállalkozók, kivitelezők, szakemberek és művészek seregének nyújt majd munkát és megélhetést. Az idegenforgalom pedig még jobban fel fog lendülni a beruházás hatására."

Az első ülésen építészek, művészettörténészek, történészek, jogászok, közgazdászok mellett a testület tagjaként részt vett Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a kerület fideszes országgyűlési képviselője és Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere is. A felszólalók többsége egyértelműen kulturális feladatokat szánt a Budai Várnak, L. Simon László azonban hangsúlyozta a Vártól kormányzati, állami és reprezentációs funkciók sem lehetnek idegenek. Abban a kérdésben még nem jutottak közös álláspontra, hogy egy vagy akár két évtizedre van szükség a nagyszabású terv véghezvitelére.

A bizottság várhatóan január elején folytatja munkáját.

Hanganyag: Fehér Anna Magda

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást