Az eredetileg jogász végzettségű Jancsó 1946-ban költözött Budapestre, beiratkozott a Filmművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben rendező szakos diplomát szerzett. Diplomafilmet nem készített, mert nem volt rá pénz. 1949. december 21-én házasságot kötött Wowesznyi Katalinnal. A házasságból két gyermek született: 1952-ben Jancsó Nyika (ifj. Jancsó Miklós) és 1955-ben Jancsó Babus (Jancsó Katalin).
1958-ban 37 évesen elkészítette első nagyjátékfilmjét A harangok Rómába mentek címen. A filmet Somló Tamás fényképezte, akivel 1969-ig dolgozott együtt, legutolsó közös munkájuk a Fényes szelek című film volt. Somló Tamást Kende János operatőr váltotta fel.
A Szegénylegények című filmje volt az első, amire felfigyeltek a külföldi kritikusok. Wowesznyi Katalintól elvált, majd 1958-ban feleségül vette Mészáros Márta filmrendezőnőt. Jancsó adoptálta Mészáros Márta előző házasságából született fiát, Zoltánt. Együtt nevelték három gyermeküket, de közös gyerekük nem született. 1959-ben Nemeskürty István közreműködésével megismerkedett Hernádi Gyula íróval, aki attól az évtől állandó alkotótársa lett egészen az író 2005-ben bekövetkezett haláláig.
1968-ban Budapesten megismerkedett Giovanna Gagliardo olasz újságíró és forgatókönyvíró nővel, akivel együtt Rómába költözött közel 10 évre, kisebb nagyobb budapesti megszakításokkal. Ebben az időben készítette A pacifista, a Technika és rítus és a Róma visszaköveteli Cézárt című alkotásait. 1970-ben színházi rendezőként is debütált a Huszonötödik Színház falain belül a Fényes szelek című darabjával. 1980-ban felbontotta kapcsolatát Gagliardóval, és 1981-ben feleségül vette Csákány Zsuzsa vágót. A házasságból 1982-ben megszületett Jancsó Dávid.
Jancsó Miklós művészetét több rangos díjjal is elismerték, a többi között kétszer kapott Kossuth-díjat (1973, 2006), 1980-ban kiváló művész lett, több neves fesztivál (Cannes, Velence, Split) életműdíjasa, Budapest díszpolgára, a Magyar Mozgókép Mestere. 2010-ben Prima-díjas lett, 2012-ben jubileumi Prima Primissima Díjjal tüntették ki, tavaly novemberben a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság Szent-Györgyi érmét vehette át.
1988 óta címzetes egyetemi tanár a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1990 és 1992 között a Harvardon tanított.
Mészáros Márta felidézte, hogy 1955-ben találkoztak először, amikor ő éppen egy dokumentumfilmet készített, Jancsó Miklós pedig a bíráló bizottság tagjaként véleményezte a művét. A szakmai kapcsolat elmélyült, 1958-ban házasságot is kötöttek.
"Nagyon mély és okos ember volt, mindenkit lenyűgözött a szabadsága. Mellette mindenki, a gyerekei, unokái is szabad emberként nőttek fel" - emlékezett egykori férjére az alkotó.
A rendező Jancsó Miklóst zseninek nevezte, akinek jelentőségének felméréséhez évek, sőt évtizedek kellenek. "Az ő filmjeit nemcsak végig kell nézni, hanem végig kell gondolkodni is" - mutatott rá a Napló apámnak, anyámnak alkotója, hozzátéve, hogy Jancsó Miklós zseniként nyúlt a képhez, a kamerához is.
Nemcsak azért volt sikeres, mert jó filmeket csinált, hanem a műveiben tetten érhető tudás miatt is: olyan információt adott Magyarországról, amely az egész világ számára érdekes volt - fogalmazott Mészáros Márta, megjegyezve, hogy Jancsó Miklós filmjeit a világon mindenhol értették, szerették, azokat éppúgy várták, mint ma Martin Scorsese alkotásait.
Mészáros Márta az MTI kérdésére a Szegénylegényeket és a Csillagosok, katonák című filmeket emelte ki az életműből, szerinte ezek hibátlan remekművek, örök alkotások, valamint megemlítette az utolsó játékfilmet, az Oda az igazságot is, amelyet friss és nagyon elgondolkodtató alkotásnak nevezett.
A rendező szólt arról is, hogy Jancsó Miklós bizalma sokat jelentett neki a pályája kezdetén, hiszen az első női filmrendezőnek számít és kevesen hittek benne.
Bár Jancsó Miklós utolsó játékfilmje, az Oda az igazság után többször is azt mondta, hogy nem akar több filmet forgatni, Mészáros Márta szerint ha lehetősége lett volna, biztosan újra a kamera mögé áll. "Mindig filmeket akart csinálni, halálával nagyon sok minden elment" - tette hozzá.
Jancsó Miklós filmjei:
Nagyjátékfilmek:
Oda az igazság (2009)
Ede megevé ebédem (2006)
A mohácsi vész (2004)
Kelj fel, komám, ne aludjál! (2002)
Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2001)
Anyád! A szúnyogok (2000)
Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1998)
Kék Duna keringő (1992)
Isten hátrafelé megy (1991)
Jézus Krisztus horoszkópja (1988)
Szörnyek évadja (1987)
A hajnal (1985)
A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon (1981)
Allegro Barbaro (1978)
Magyar rapszódia (1978)
Magánbűnök, közerkölcsök (1976)
Róma visszaköveteli Cézárt (tévéfilm, moziban is vetítették) (1974)
Szerelmem, Elektra (1974)
Még kér a nép (1972)
Technika és rítus (tévéfilm, moziban is vetítették) (1971)
A pacifista (1971)
Égi bárány (1970)
Sirokkó (1969)
Fényes szelek (1968)
Csend és kiáltás (1967)
Csillagosok, katonák (1967)
Így jöttem (1965)
Szegénylegények (1965)
Oldás és kötés (1963)
A harangok Rómába mentek (1958)
Kisjátékfilmek, dokumentumfilmek:
Játssz, Félix, játssz! (1997)
Szeressük egymást gyerekek! (1996)
Sír a madár (1988)
Harmadik jelenlét (1986)
Második jelenlét (1978)
Közelről: A vér (1966)
Jelenlét (1965)
Hej, te eleven fa (1963)
Alkonyok és hajnalok (1961)
Emlékezz, ifjúság! (1955)
Egy délután Koppánymonostorban (1955)
Angyalföldi fiatalok (1955)
Õsz Badacsonyban (1954)
Galgamentén (1954)
Éltető tiszavíz (1954)
Emberek, ne engedjétek! (1954)
Egy kiállítás képei (1954)
Arat az orosházi dózsa (1953)
1952: Május 1. (1952)
A szovjet mezőgazdasági küldöttség tanításai (1951)
Kezünkbe vettük a béke ügyét (1951)
Tévéfilmek:
Muzsika (1984)
Omega, Omega (1983)
Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982)
Laboratorio teatrale di Luca Ronconi (1977)