Péntek 13.-tól évszázadok, vagy inkább évezredek óta tartanak az emberek. A félelem oka és alapja bibliai gyökerű - mondja Juhász Katalin, az MTA-BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
"Nagypénteken halt kereszthalált Krisztus, és többen azt tartják, hogy a bűnbeesés napja is péntekre esett. Ezért a héten belül péntek a gonosz napja" - ismertette az etnográfus.
"A másik ok a 13-as szám: ez megint csak bibliai okokkal magyarázható. Az utolsó vacsorán Júdás 13.-ként ült az asztalhoz, és ő hozta a szerencsétlenséget" - tette hozzá Juhász Katalin
Utalt arra, hogy egyesek szerint a péntek 13. 1307 óta elátkozott nap, ekkor végeztette ugyanis ki IV. Fülöp francia király a nagy befolyású Templomos Lovagokat.
"A péntek a hóhérok napja volt, a kivégzéseket egészen a XIX. századig pénteken hajtották végre egész Európában. Vélhetően ezért esett péntekre a templomosok kivégzése is, az pedig, hogy éppen 13.-a volt, duplán szerencsétlennek számított" - magyarázta Juhász Katalin.
A néphit szerint péntek 13-án semmilyen új dologba nem szabad fogni, mert az csak balul sülhet el.
"A Sárospataki tudományos gyűjteményben őriznek egy XIX. századi könyvecskét, amelyben a szerencsétlen napok teljes jegyzéke szerepel. A kalendáriumban az áll, hogy aki ezen a napon születik, annak halálának oka vagy akasztófa vagy kerék vagy valamilyen rúd lesz, de életének bizonyosan szerencsétlen kimenetele lesz" - idézte az etnográfus.
Hozzátette: a néphiedelem szerint nem alkalmas ez a nap arra sem, hogy új állást vállaljunk, új házba költözzünk , nagy útra induljunk, tehát bármiféle új dologba vágjunk.
Ilyenkor kenyeret sütni és mosni sem ajánlatos - legalábbis a néphiedelmek szerint.
Hanganyag: Király István Dániel