"Egyszer Budapest felé repültem Nairobiból, és sok órát töltöttem a Nílus folyó felett. Elaludtam, a Fekete tengernél ébredtem és hirtelen úgy éreztem magam, mintha a Nílus újrakezdődött volna - pedig az a Duna volt. Nagyon tetszett" - mesélte el az InfoRádiónak egyik meghatározó élményét a folyóról Nick Thorpe.
"A másik, talán fontosabb ok, ami a kötet megszületéséhez vezetett, az volt, hogy eddig minden könyv, amelyet a Dunáról olvastam, lefelé vezetett. Én fordítva szerettem volna megtenni ezt az utat. Úgy éreztem, az eddigi kötetek nyugat-európai szemszögből íródtak, s mintha kicsit primitívebb népeknek állították volna be a kelet-európaiakat. Én fordítva törekedtem erre: közép-európai szemmel nézni Európát - mutatott rá az újságíró.
"Hogyan készült a könyv? Hallgattam az emberek történeteit: bizonyos szempontból tehát ez egy mesekönyv. Nincs benne erős értelmiségi irány, inkább a mindennapi emberekről, a révészekről, a határőrökről, a földeken dolgozókról szól" - ismertette Nick Thorpe.
Elmondta, hogy egy éven át követte a Duna folyamát. Fontos elve volt, hogy mindvégig közel maradjon a folyóhoz., és mindenkivel beszélt, akivel csak találkozott.
Jelezte: szeretné, ha a könyv magyar fordításban is megjelenne.
Hanganyag: Oláh András