Peter Englund, az akadémia titkára a kortárs novella mestereként méltatta a 82 éves írónőt, akit régóta a díj várományosaként emlegettek.
Munro novellaszerzőként ismert, ám sokak szerint annyi mélységet, bölcsességet és precizitást visz írásaiba, mint a regényírók többsége egész életművébe. Gyakran hasonlítják Anton Csehovhoz és az emberi lélek mélyreható, de megbocsájtó krónikásaként tartják számon.
Írásaiból gyakran világlik ki a különbség a konzervatív kisvárosi közegben töltött gyerekkora és az 1960-as évek társadalmi forradalma hatására megváltozott élete között. A hatvanas évek meghatározók voltak az életében, egy régebbi interjújában azt mondta, csodálatos időszakként élte meg. "Mivel 1931-ben születtem, már érett voltam, de nem túl öreg" - fogalmazott az író, akinek első kötete 1968-ban jelent meg.
Alice Munro művei magyarul is elérhetők, az utóbbi években a Park kiadó gondozásában látott napvilágot az Egy jóravaló nő szerelme, az Asszonyok, lányok élete, a Szeret, nem szeret, a Csend, vétkek, szenvedély, valamint a Mennyi boldogság! című novelláskötete. A Szeret, nem szeret Oda-vissza című írásából forgatták Julie Christie főszereplésével a nagy sikert aratott Egyre távolabb című Alzheimer-drámát.
Alice Munro az első kanadai író Saul Bellow óta, aki Nobel-díjat kap. Bellow azonban inkább számított amerikainak, ugyanis kilencéves korától az Egyesült Államokban élt. A díjat 1976-ban vehette át.
Munro számos díj birtokosa: elnyerte a kanadai könyvkritikusok díját, hazája legrangosabb irodalmi elismerésével, a főkormányzó díjával pedig háromszor is kitüntették. 2009-ben elnyerte a Nemzetközi Man Booker Díjat, idén nyáron azonban bejelentette, hogy valószínűleg felhagy az írással.
"Nem mintha nem szeretnék írni, de azt hiszem, olyan fázisba értem, amikor az ember elkezd kicsit másként gondolkodni az életről. És ha valaki az én koromban jár, talán nem kíván annyira egyedül lenni, mint amennyire az egy író számára szükséges" - fogalmazott.
Alice Munro a 13. Nobel-díjas írónő, legutóbb, 2009-ben Herta Müller részesült a díjban, amely mellé 8 millió svéd korona (272,3 millió forint) is jár. A ceremóniát hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják Stockholmban.
Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta most 106. alkalommal ítélték oda, hét alkalommal, 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940-1943 között nem osztották ki. A kitüntetést ugyanakkor 110-en kapták meg, mivel négy alkalommal (1904-ben a francia Frédéric Mistral és a spanyol José Echegaray, 1917-ben a dán Henrik Pontoppidan és Karl Gjellerup, 1966-ban az izraeli Smuél Joszéf Agnon és a német Nelly Sachs, 1974-ben a svéd Harry Martinson és Eyvind Johnson) megosztva részesült az elismerésben.
A díjazottak átlagéletkora 64 év, a legfiatalabban, 42 évesen az angol Rudyard Kipling, legidősebben, 88 évesen a brit Doris Lessing kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. A kitüntetettek közül 27 írt angolul, 13-13 németül, illetve franciául, s három olyan volt, aki két nyelven is alkotott: Rabindranath Tagore bengáliul és angolul, Samuel Beckett franciául és angolul, Joszif Brodszkij a verseit oroszul, a prózáját angolul vetette papírra.
A díjat két író nem vette át: Borisz Paszternak szovjet-orosz költő 1958-ban politikai okokból volt kénytelen lemondani róla, 1964-ben Jean-Paul Sartre francia filozófus, regény- és drámaíró pedig azért nem vette át, mert minden hivatalos elismerést elutasított. Halála után egy írót tüntettek ki az irodalmi Nobel-díjjal, 1931-ben a svéd Erik Axel Karlfeldt posztumusz részesült az elismerésben.
A díjazottak sorában legmeglepőbb Sir Winston Churchill neve, akit 1953-ban egyidejűleg Nobel-békedíjra és irodalmi Nobel-díjra is jelöltek, de végül ez utóbbit nyerte el.
Első és eddig egyetlen magyar íróként 2002-ben Kertész Imre részesült a kitüntetésben. Az indoklás kiemelte írói munkásságát, amely "az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben".
"Megrökönyödtem"
"Tudtam, hogy esélyesként emlegetnek, de soha nem gondoltam volna, hogy megkapom" a díjat - fogalmazott Alice Munro, miután a Svéd Akadémia csütörtökön Stockholmban bejelentette, hogy 2013-ban a kanadai írónőnek ítélte az irodalmi Nobel-díjat.
Peter Englund, az akadémia titkára a bejelentést követően elmondta, nem tudta időben elérni Munrót, ezért üzenetet hagyott neki rögzítőjén. A Kanada nyugati részén, Brit Columbia tartományban tartózkodó írónőt a lánya ébresztette a jó hírrel, amelyet aztán szerkesztője, Douglas Gibson is megosztott vele.
"Megrökönyödtem" - fogalmazott Munro a szerkesztő által nyilvánosságra hozott közleményben, hozzátéve, hogy rendkívül megtisztelő számára a díj, amely reményei szerint a kanadaiakat is nagy örömmel tölti el, és még inkább felhívja a figyelmet a kanadai irodalomra. Hozzátette, tavasszal elhunyt második férje bizonyára nagyon örült volna, volt férje és három gyereke mindenesetre rendkívül boldog.
"Éljen! Alice Munro kapta a 2013-as irodalmi Nobel-díjat" - írta a Twitter közösségi portálra a szintén kanadai Margaret Atwood, akit Munróhoz hasonlóan évek óta az esélyesek között tartottak számon.
Szokásától eltérően a Svéd Akadémia mindössze egymondatos méltatást tett közzé, és a modern novella mestereként jellemezte a 82 éves írónőt. Englund később az AP amerikai hírügynökségnek hozzátette: Alice Munro tökélyre fejlesztett egy műfajt, a novellát, amely kezdett háttérbe szorulni a regény mögött.
A díj 112 éves történetében ez az első alkalom, hogy a testület olyan szerzőt ismer el, aki nem írt mást, csak novellát. Munro a 27., aki angol nyelven ír és a 13. női kitüntetett.