Kalapács alá kerül a világhírű plakátgyűjtemény

InfoRádió / MTI
2013. január 17. 21:35
Kalapács alá kerül New Yorkban a néhai Hans Sachs világhírű plakátgyűjteménye, egy páratlan alkotásokat felsorakoztató, 4300 darabos gyűjtemény, amelynek darabjait csaknem száz éve nem látta a nagyközönség és amelyet a nácik koboztak el a II. világháború hajnalán.

A ritka plakátokat a Guernsey aukciós ház bocsátja árverésre péntektől kezdődően egy háromnapos árverés keretében. A ház 5,75 és 20,45 millió dollár közötti bevételt remél az aukciótól.

A gyűjtemény palettáján a szecesszió, az expresszionizmus, valamint a konstruktivizmus és az art deco jegyében született darabok szerepelnek az 1800-as évektől kezdődően olyan művészek ecsetjéből, mint Gustav Klimt, Alfonz Mucha, Henri Toulouse-Lautrec, Henry van de Velde, Vaszilij Kandinszkij, Käthe Kollwitz, Max Pechstein vagy épp Otto Dix.

A kollekció hányatott sorsú: a Sachs család tagjait 1938-ban letartóztatták, néhány napi őrizet után azonban ki tudtak szabadulni, és az Egyesült Államokba menekültek. A jónevű fogorvos, Hans Sachs előtte Richard Lenz bankárra bízta a plakátokat megőrzésre, de később a propagandaminisztérium lefoglalta őket. Hans Sachs 1961-ben kártérítést kapott a német államtól - abban a tudatban, hogy a kollekciónak nyoma veszett. A plakátok nem sokkal később, még az 1960-as években felbukkantak, egy kelet-berlini épület pincéjében nyolcezer darabot találtak, ezek a Német Történeti Múzeum gyűjteményébe kerültek.

Hozzávetőleg 4300 plakátról vált bizonyossá, hogy egykor Hans Sachs gyűjteményét gyarapította. A híres műgyűjtő poszterkollekciója eredetileg 12 500 tételt számlált: kiállítások, kabarék, filmek, árucikkek plakátjai voltak ezek, de még politikai propaganda is akadt közöttük. Mindegyik ritkaságszámba menő, kisszériás darab. A hiányzó alkotások sorsa ismeretlen.

A néhai Hans Sachs fia, Peter nyolc éve keresetet nyújtott be a poszterek tulajdonjogáért. Az ügyben a német szövetségi bíróság 2012 áprilisában hozott ítéletet, amelyben úgy rendelkezett, hogy Peter Sachs a plakátok jogos gazdája. A karlsruhei bíróság szerint a berlini múzeum fenntartotta volna a nácik által elkövetett bűnt azzal, ha megtarthatta volna a ritka posztereket.