Az emlékpontok elnevezésű projekt keretében 3200 interjút készítettek középiskolai diákok idős emberekkel az 1945 utáni korszakról. Ezeket a felvételeket például a történelem oktatásban lehet használni.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a program záró rendezvényén arról beszélt, hogy az 1945 utáni magántörténetek nem tekinthetők kizárólag intim vonatkozásúaknak, mert bizonyos történelmi távlatból még az intimitás is történelmi ténnyé válik. "A nemzeti emlékezet fenntartása magában foglalja a felnövekvő vagy még meg nem született nemzedékek emlékezetének megteremtését is" - fogalmazott.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója és a projekt szakmai vezetője, Schmitt Mária szerint, a kárpát-medencei magyarság olyan történelmi tapasztalatok és mérhetetlen tudás birtokában van, amely minden elképzelhető élethelyzetre kínál pozitív mintát.
A közoktatásért felelős helyettes államtitkár, Gloviczky Zoltán az Inforádió kérdésére, hogy a készülő új nemzeti alaptantervben nagyobb szerepet szánnak-e az oktatásban annak, hogy mi történt 45 után, azt mondta, ez már hosszú évek óta komoly törekvés, és elsősorban a történelem érettségikben érhető tetten. A tananyagot most szabályozzák újra, több mint 20 év után, és ott ugyanez a törekvésünk" - fogalmazott.
Az Emlékpontok történész szakmai munkacsoportjának vezető történésze, Porogi András emlékeztetett: a legfőbb törekvésük az volt, hogy a hallgatók megértsék, amiről a tananyag szól. Ehhez pedig szerinte átélhetővé kell tenni, amiről a tanár magyaráz. Ezen kívül szerinte a hallgatás elleni küzdelemhez is jók ezek a filmek.