Mint Császtvay Tünde kurátor elmondta, a kiállítás a címével is jelezni kívánja, hogy nem az egész életműre koncentrál, ehelyett A fekete várost, Mikszáth 1910-ben befejezett utolsó regényét kutatja új nézőpontból. A tárlat két terme többek között az értékváltás témáját vizsgálja a történet Rákóczi-kori fikciós terében, illetve a megírás idejében. "Egymást magyarázza a két tér" - fogalmazott az irodalomtörténész.
A Magyar Tudományos Akadémia munkatársa kiemelte: Mikszáth nem pusztán a Tót atyafiak írója, nemcsak anekdotáiért érdemes olvasni, hiszen a száz éve elhunyt szerző a mai kor bizonytalanságaira is felel.
A fekete város a Rákóczi-kori Lőcsét festi meg sötét színekkel, miközben erős áthallásokkal a XX. század eleji új világot, a modern kor eljövetelét is sötétre színezi - szólt a regényről.
"Az 1890-es évektől ez a közérzet nagyon jellemző nemcsak Mikszáth írásaira, hanem az egész országra: valami elkezd ropogni, töredezni. Kétségessé válik, hogy mi a jó és mi a rossz, hogy van-e abszolút igazság, ahogy a fizikában is megjelenik a relativitáselmélet az idővel kapcsolatban" - vázolt fel korképet a kurátor.
Császtvay Tünde elmondása szerint a rendezők ezt a bizonytalanságérzetet kívánják bemutatni, rengeteg olyan tárggyal és szimbólummal, amelyek így, együtt még nem voltak láthatók: a sok száz kiállított Mikszáth-relikvia és egyéb tárgy 16 gyűjteményből érkezett a PIM-be.
Az erős szimbolikára épülő, két történelmi korszak emlékeit egy történet kereteibe helyező tárlat kiállítás 2011. május 31-ig tekinthető meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Hanganyag: Oláh András