Építkező művész vagyok és elég tudatos. Könnyű ezt így kimondani, de ha visszamegyünk a 70-es évek elejére, amikor megérkeztem Szentendrére, és megjelentem a falakon, a várdombon, a tereken, a barátaimmal kiállításokat rendeztünk és megalapítottuk a Vajda Lajos Stúdiót, a mostani kiállításom anyagában ezeket az előzményeket már lehet látni.
Ahhoz évtizedek kellettek, hogy a képeim megkapják azt a karaktert, amire azt lehet mondani, hogy Aknai munka. Emellett az én korosztályomra erősen hatottak a még élő idős mesterek, Barcsay, Korniss, valamint az eltávozottak, mint Vajda Lajos.
Mit adott Önnek az a művészi közösség, amit a Vajda Stúdió jelent?
Adott és ad is. A közösség nekem nagyon fontos, és mindannyiunknak, akik létrehoztuk a stúdiót. Kényszer is tette ezt, de bennünk volt, és a levegőben is, amit akkoriban beszívtunk Magyarországon. Nem véletlenül csatlakoztam hozzájuk, és a mai napig tervezgetünk és építgetjük a stúdiót.
Képeiben jelentős szerephez jut a szimbolika. Sokszor használja a rovásírás betűit is. Számon lehet-e kérni a jelentést, vagy inkább csak az esztétikum a meghatározó?
Főleg az esztétikum fontos. A kép nem írás. Ha meg is jelentek a képeimen különböző betűk, kinyilatkoztatások, szövegek, azok is színben, formában, struktúrában épültek a képbe. És ha az ember még érti is, akkor jobban el tud mélyedni. Mindig az a fontos, ha befejezek egy munkát, hogy mit szól, mit mond a befogadónak.
A geometrikus ábrák mellett vannak állandó figurák, amik megjelennek a képein, ilyen például az angyal.
Ez már kezdettől fogva, a hetvenes években is megvolt. Szentendre nagyon erősen "angyalos" város, erős az ortodox hatás, s ez sokakat megérintett. Idealista ember lévén eléggé befogadó vagyok az ilyesmire, és én is megalkottam a saját angyalomat.
Gondolja, hogy a Kossuth-díj az irányzat elismerését is jelenti?
Mindenki örül, ha elismerik. Én is örülök, de ez nagy felelősség. Azt érzem ebben a díjban, hogy rajtam keresztül másnak is szól - a Vajda Stúdiónak, a barátaimnak. Elég sokrétű a munkám, és örülnék, ha az is benne volna. Mert így teljesebb az örömöm.
Hanganyag: Seres Gerda