Nem sok jóra számíthatunk: pünkösdkor esett

Infostart
2009. június 2. 20:00
Nem mindegy, milyen az idő májusban, pünkösdkor és Medárd napján - tartja a népi hiedelem. Eszerint a pünkösdi eső ritkán hoz jót. Ha Medárdkor esik, negyven napig esik, de ha napos idő van, akkor negyven napig meleg, aszályos idő várható. Vajon mi lehet ezeknek a megfigyeléseknek a tudományos magyarázata?

A nép hiedelem úgy tartja, hogy ugyan a májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót. Egy hét múlva, június 8-án, hétfőn, az EP-választások másnapján viszont Medárd napja lesz, ami ugyancsak érdekes dátum az időjárásra vonatkozó népi hiedelmek szempontjából.

Ha ezen a napon esik, negyven napig esni fog egyfolytában - tartja a hiedelem. Ellenben ha szép, napos idő van, akkor negyven napos aszály várható. Van, ahol a várható szőlő- és szilvatermésre is következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg és napos június 8., akkor jó gyümölcs várható, ha esik, bő lesz a gabonatermés, viszony savanyú lesz a bor.

Mindennek a tudományos magyarázata az lehet, hogy a kontinens belső területei felmelegednek, a felemelkedő meleg légtömegek helyébe az Atlanti-óceán felől hűvös, páradús levegő tódul. Így a nyár eleji időjárást többnyire nyugati irányból érkező, gyakran igen heves, dörgő-villámló hidegfront-betörés jellemzi. A front mögött óceáni légtömegek érkeznek. Ez az oka annak, hogy a június hazánk legcsapadékosabb hónapja.