Herzog, Andrássy, Vida, Sigray - a műtárgyak sorsát követők számára ismerősen csenghetnek ezek a patinás családnevek. Az utóbbi időben a Sigray-család peres ügyeiről hallani sokat. Sigray Antal gróf, akit 1944-ben a megszállás idején a mauthauseni koncentrációs táborba hurcoltak, két ingatlanjának (egy pesti palotának és egy ivánci kastélynak) a tetemes mennyiségű műkincseit a múzeumi őrizetre bízták. Az örökösök most hosszas perek útján próbálják kicsalogatni ezeket az értékes kincseket a múzeumi kiállítótermekből és raktárokból - több-kevesebb sikerrel.
Kétféle műtárgy van a múzeumokban: az, amelyik a törzsgyűjteménybe tartozik, és leltározva van, illetve az, amelyet letétbe helyeztek az intézményekben. Előbbiek az állam tulajdonát képezik, a múzeum feladata pedig az, hogy őrizze és gondozza őket.
Műkincsek a történelem viharaiban
A letétbe helyezett műkincsek nem az államéi, és nem is a múzeuméi, hanem a letétbe helyező tulajdonosé - magyarázta a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese, hozzátéve: a műkincstulajdonosok főleg a történelmi viharok idején szeretnék megóvni értékes tárgyaikat, ezért bízzák megőrzésre a múzeumokat.
Márpedig Magyarországot nem kímélték a történelem viharai. A második világháború idején tömegével kerültek korábban magántulajdonban lévő műkincsek a múzeumokhoz, ráadásul többségében nem önként: a zsidó lakosság műtárgyait például központilag zár alá vették és begyűjtötték. Ezeket persze a háború után visszaszolgáltatták, de a visszakéréseknek határidejük volt, és ha az lejárt, akkor a műtárgyak bekerültek a múzeum törzsgyűjteménybe.
A magyarországi műkincsek sorsának kálváriája igazán az államosítás időszakában kezdődött - mondta Mihály Mária, hozzátéve: bár az ötvenes évektől kezdve rengeteg műtárgy került a múzeumokhoz az államosítás következtében, ám azok aránya nem olyan mértékű, hogy ha mind visszakerülne magántulajdonba, kiürülnének a múzeumok.
Az államosított műtárgyakat a kárpótlási törvény szerint vagy éppen bírósági úton lehet és lehetett visszaszerezni eredeti tulajdonosaiknak vagy azok örököseinek. Az 1991-es és az 1992-es kárpótlási törvény azonban nem visszaadást jelentett, hanem pénzbeli kárpótlást - tette hozzá a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese.Hogyan csinálják máshol?
Több nyugat-európai országban, mint például Hollandiában, Németországban és Ausztriában a kormány által kinevezett szakértői bizottság tagjai kapják feladatul, hogy nézzenek utána a visszakért műkincsek hivatalos papírjainak. Az átvizsgálás után javaslatot tesznek az illetékesnek (például a kulturális miniszternek), hogy adják-e vissza, vagy ne a kérdéses műtárgyat. Az eljárás előnye, hogy el lehet kerülni a pert.
Nagy-Britanniában kicsit más a helyzet, mert bár ott is szakértőkből álló biztosságokat állítanak fel, de nem adják vissza a műtárgyat. Arról döntenek csupán, hogy a követelőt megillet-e kárpótlás vagy sem. Az angol törvények szerint ugyanis múzeumból nem lehet kiadni műkincset, annak jogos tulajdonosát pénzben kompenzálják, így az értékes tárgyak az angol kultúra szerves részei maradhatnak.
Amikor az állam követeli vissza kincseit
Nem mindig magánszemélyek azok, akik ragaszkodnak tulajdonukhoz, hiszen előfordul, hogy egy-egy állam követeli vissza fontosnak vélt és külföldre került műkincseit. Ami Magyarországot illeti, főleg a szovjet hadsereg fosztotta meg hazánkat az értékes régiségektől, amelyekből becslések szerint 60 ezer került ki az országból.
A háború után az oroszok világos álláspontot képviseltek: amit megszereztek, az övék, az orosz állam tulajdona, éppen ezért nem könnyű visszaszerezni a magyar régiségeket. Hosszas háttéralkuk kellenek az olyan sikerhez, mint amilyennek a sárospataki könyvek visszavétele számít 2006-ban - igaz Magyarországnak 93 millió forintjába került az akció.
A műkincs mint békítő eszköz
A "jó erkölcsre hivatkozva" a Szlovák Nemzeti Párt nemrég bejelentette: vissza akarják szerezni a bécsi döntés által Magyarországra került szlovák műkincseket. Vladimír Cecot, a párt belügyi államtitkára szerint jobb lesz az együttműködés Budapest és Pozsony között, ha a két ország semmivel sem lesz adósa egymásnak.
A politikus úgy véli, a hiányzó műkincsek megnehezítik Szlovákia történetének vizsgálatát. Ebből a szempontból ezeknek a műtárgyaknak az értéke felbecsülhetetlen - tette hozzá az államtitkár, aki azt nem részletezte, milyen műkincsekre gondol, és azt sem árulta el milyen lépéseket tervez Pozsony ez ügyben.