A néphagyomány szerint mindenszentekkor és halottak napján hazalátogatnak a halottak - mondta az InfoRádiónak nyilatkozó néprajzkutató, aki szerint a két ünnep rávilágít arra a furcsa kettőségre, hogy az emberek szeretnének találkozni a halottaikkal, másrészt azonban azt is szeretnék, ha a temetőben maradnának.
Előbbi például abban nyilvánul meg, hogy sok helyen ételt készítettek az asztalra és gyertyával világítottak a hazalátogató halottnak. Van ahol inkább a temetőben akarják tudni őket: a koldusokat és a szegényeket étellel kínálták a temető bejáratánál, hogy rávegyék őket, imádkozzanak a halottakért, akik így inkább a temető kapuján beleül maradtak.
A halottak szellemének és lelkének elhárításáról, illetve elijesztéséről szól a halloween is, amely Tátrai Zsuzsanna szerint erőteljesen kezd betörni a magyar szokásvilágba.
Érdekesség, hogy a halloween jelképe, a kivilágított tök Magyarországon Luca napkor volt hagyomány.
Két külön ünnep
Magyarországon a mindenszentek és a halottak napja gyakorlatilag teljesen átfedi egymást, pedig a két keresztény fogalom nem ugyanazt jelenti - mondta Vác püspöke.
Beer Miklós elmondta: mindenszentek az egyház diadalünnepe. Ilyenkor a pap díszes fehér miseruhát ölt és ünnepi misét tart - a templomokban így tisztelik meg az egyház szentjeit.
November másodika a halottak napja. Ilyenkor a temetőkben gyászszertartással emlékeznek a halottakra, és ünnepélyesen gyertyát gyújtanak a feltámadás hitének kifejezéseként.
{{keretes_cim}}
Október 31. az angolszász országokban a kísértetek és a szellemek ünnepe. Halloweenkor a gyerekek jelmezbe öltöznek és a házakat járva édességet gyűjtenek. A kelta kultúrából eredeztethető hagyomány jelképe a tökből faragott lámpásfej. Az utóbbi években Európában, így Magyarországon egyre népszerűbb a halloween.