Az Európai Bizottság szerdán fogadta el a magyar filmtámogatási rendszert, amely július 31-től lép hatályba.
Hiller István a sajtótájékoztatón felidézte, hogy az EU versenypolitikai főigazgatóságával egy éven keresztül "nagyon kemény, de korrekt" tárgyalást folytattak. Az eredményt nagy mértékben befolyásolta, hogy az Országgyűlés június 9-én gyakorlatilag ellenszavazat nélkül elfogadta a magyar filmtörvény módosítását - fűzte hozzá.
Megemlítette, hogy Magyarországon a filmszakma támogatására 231 millió eurót (megközelítőleg 50 milliárd forintot) használhatnak fel 2013-ig.
A tárcavezető kitért arra, hogy míg 2004-ben 6,5 milliárd forintot fordított az állam a közvetlen filmgyártási költségekre, 2007-ben ez már 57,4 milliárd forintra nőtt a 2003-ban elfogadott filmtörvény, a bérmunka, valamint a koprodukciók által.
Az új filmtámogatási rendszer elfogadása ciklusokon átívelő kiszámíthatóságot teremt azért is, mert a filmet kivették az évenkénti költségvetési vitából - jegyezte meg.
Hiller István szerint a filmtámogatási rendszer elfogadása messze túlmutat egy szféra, a kultúra határain, hiszen az egész ország számára "komoly siker".
A szakma és a politikai együttműködik
Kiemelte, hogy a magyar filmiparban az állam felismerte modern szerepét, azt, hogy biztosítania kell a jogi kereteket, feltételeket, részt kell vennie a finanszírozásban, továbbá segítenie kell a tehetségeket.
A magyar filmtámogatási rendszer európai uniós elfogadása bizonyítja, hogy komoly eredményeket lehet elérni akkor, ha a szakma és a politika úgy működik együtt, hogy egy támogatott célt próbál elérni - mutatott rá a szakminiszter.
Szomjas György, a Magyar Filmművészek Szövetségének főtitkára a szakma nevében üdvözölte az új rendszert. Mint rámutatott, ez egy fontos lépés a magyar filmipar számára. Ugyanakkor hozzátette, hogy az az átmeneti időszak, amíg nem volt az EU által jóváhagyott támogatási rendszer a bérmunkát visszavetette. Reményét fejezte ki, hogy a külföldi produkciókat sikerül visszacsalogatni a filmtörvény hatályba lépését követően.
Sámuel Balázs, az OKM szakértője arról számolt be, hogy az Európai Unió versenypolitikai főigazgatóságával "nehezen" egyeztek meg, főként a kulturális követelményrendszerrel és a támogatási intenzitással kapcsolatban. De - mint aláhúzta - az új törvény EU-kompatibilis, a magyar filmipart messzemenően kielégíti.
Úgy vélte, ha nem dolgozták volna ki az új rendszert, a magyar filmipar összeomlott volna.
Az Európai Bizottság azért vizsgálta felül a magyar filmtámogatási rendszert, mert annak jóváhagyása 2007. december 31-én lejárt. Az új rendszerben, a mozgóképről szóló 2004. évi törvény júniusban elfogadott módosítása értelmében a Magyar Mozgókép Közalapítványon keresztül adott közvetlen, és az adókedvezményen keresztül biztosított közvetett állami támogatások alapvető konstrukciója változatlan maradt. A módosítás - az uniós követelményeknek megfelelően - elsősorban annak a feltételrendszerét teremti meg, hogy az állami támogatások bizonyíthatóan kulturális célokat szolgáljanak.