Az eddig is ismert volt, hogy az 1452 és 1519 között élt reneszánsz polihisztor előszeretettel használt tükröt az alkotáskor, helyezett el művein szövegeket, amelyek csak tükörrel olvashatók el.
Egy társaság azonban úgy véli: Da Vinci az eszközt ahhoz is felhasználta, hogy misztikus arcokat vagy vallási szimbólumokat helyezzen el azokon az alkotásain, amelyek mára a legismertebbek lettek, például a "Mona Lisán" vagy "Az utolsó vacsorán".
Furcsa alakok a festményeken
A többi mellett a Szent Anna harmadmagával című festmény vázlatát vizsgálták meg.
Arra már többen rámutattak, hogy ha Szűz Mária és Szent Anna arca közé egy tükröt illesztünk merőlegesen a képre, kiderül: a két fej egymás tükörképe, alig-alig van köztük eltérés.
A Mirror of the Sacred Scriptures and Paintings World Foundation nevű csoport azonban most újabb felfedezéseket tett a kép kapcsán.
A tükröt Mária karjához helyezve egy alakra bukkantak, amely szerintük az ótestamentumi Jahve. Úgy vélik: egy hasonló alak rajzolódik ki akkor is, ha a tükröt a Mona Lisa egy bizonyos pontjához helyezzük: szintén a nőalak karjához.
A kutatók "Az utolsó vacsorát" vizsgálva, A Da Vinci-kód szerzőjéhez, Dan Brownhoz hasonlóan a Szent Grálra bukkantak, szintén egy tükör felhasználásával.
A tükrös trükköt az alkotó Keresztelő Szent János című festményén is alkalmazták, és egy négylábú lényt fedeztek fel azon, valamint az édenkerti élet fáját.
A Vatikánt nem érdekli
A festmények vizsgálói arra is rámutatnak: az alkotásokon mindig könnyű megtalálni azokat a helyeket, ahová a tükröt el kell helyezni.
A Keresztelő Szent János című festmény alakja például éppen arra a pontra mutat, míg más alkotások szereplői a kellő helyre néznek.
A társaság hasonló módszerekkel vizsgálta már Raffaello, Michelangelo és más reneszánsz alkotó munkáit is. Felfedezéseiket meg akarták osztani a Vatikánnal is, ám eddig megkeresésükre nem kaptak választ.
A csoport honlapját itt találja.