"Keith Jarrett esetében nem túlzás arról beszélni, hogy korszakalkotó jelentőségű dzsesszmuzsikus" - mondta az InfoRádiónak a Művészetek Palotája dzsesszprogram-szerkesztője.
Retkes Attila hozzátette: az 1943-as születésű zongorista a '60-as évek elején kezdte pályáját, és azóta folyamatosan a műfaj közvetlen élvonalában van.
Innovatív, stílusteremtő művész, nem csatlakozott iskolákhoz, nem volt követője John Coltrane-nek, Miles Davisnek vagy a nagy zongoristák valamelyikének; már huszonévesen is azzal kísérletezett, hogyan tudja a saját hangját megtalálni.
Keith Jarrett a 80-as évekre a dzsessz igazi ikonjává vált, és amikor 1986-ban először Budapesten járt, a magyar közönség már sztárként ünnepelte - mondta a Művészetek Palotája munkatársa.
Napjainkban két formáció köthető a nevéhez: az egyik a Keith Jarrett Trio, amelyet a bőgős Gary Peacockkal és a dobos Jack DeJohnette-tel alkot - fűzte hozzá Retkes Attila.
Ennél sokkal merészebb, szabadabb és bátrabb, amikor szólókoncerteket ad, amelyek darabjaiban benne van a barokk zenétől a bécsi klasszikán, a romantikán, a bartóki örökségen át minden, amit ő improvizációs készségénél fogva ott, a pillanat varázsában kitalál - magyarázta a Művészetek Palotája dzsesszprogram-szerkesztője.
A mostani koncertnek nincs előre meghatározott repertoárja, de lesz néhány olyan tétel, amikor jól felismerhető témára improvizál majd, és olyan is, amikor valóban az adott pillanatban születik meg a dallam Keith Jarrett ujjai alatt - tette hozzá Retkes Attila.
Hanganyag: Oláh András