Betettem a számítógépbe, csináltam egy hosszú playlistet és mindet végighallgattam. Felírtam a címeket egy papírra, aztán melléírtam: "jó", "rossz", "borzasztó". Aztán a jókat megtartottam.
A lemezen szerepel a Too Many Cooks, amelynek producere John Lennon volt még 1973-ban. Eddig miért nem jelent meg?
Elképzelésem sem volt arról, hogy merre lehet a felvétel. Egyszerűen elfeledkeztünk róla. Előfordul az ilyesmi. Próbáltam megtalálni a masterszalagot, széttúrtam a lakást - az egyik szalag egy tűzben semmisült meg, egy másikat egy volt feleségemnek adtam, aki kidobta. Aztán találtunk egy igazán jó minőségű változatot May Pangnél, aki abban az időben John barátnője volt, ő pedig nekem adta a felvételt.
Tervezed, hogy valaha is szólóturnéra indulsz a többi Stones nélkül?
Éppen most fejeztünk be egy kétéves turnét, úgyhogy most pihenek egy kicsit. Jelenleg ez meglehetősen kétséges.
A színpadon látható Mick Jagger valódi személy, vagy az idők során kialakult és a közönség elvárásainak megfelelni kívánó karikatúra?
Milyen cinikus kérdés! Alighanem egy személyiség. Vagy különböző karaktereken belüli személyiségek, hiszen szomorúnak, boldognak és cinikusnak is kell lenned - amit a dal éppen megkíván. Kicsit olyan, mint a színészkedés. Természetesen az 50 ezer ember előtt fellépő karakter kissé különbözik attól, amelyik négyszemközt beszélget veled, vagy éppen a gyerekeknek készít reggelit. Aligha akarsz úgy reggelit csinálni a gyerekeidnek, hogy közben azt üvöltöd: "Jól érzitek magatokat?". Természetesen az ember másként viselkedik a színpadon, mint odahaza.
Melyik nagy Stones-sláger előadásától leszel rosszul?
Egyiktől sem. Mindegyiket egyformán szeretem - olyan, mintha a gyerekeim lennének.
Mick, tudom, hogy Jimmy (Page - a szerk.) és a csapat szívesen látna a Led Zeppelin közelgő koncertjén. Felmennél a színpadra énekelni?
Ez már régóta készülődik. Hallottam azt a borzalmas pletykát, hogy csak egy fél órát játszanak. Ha jól emlékszem, annak idején a dobszólók tartottak fél órát és nem túlzok. Biztos vagyok benne, hogy két órát zenélnek majd. Ha akkor Londonban leszek, biztosan elmegyek. Felmegyek-e a színpadra? Nem. Húsz éve nem léptek közösen pódiumra, nem fogok betolakodni a nagy estéjükbe.
Milyen modern bandákat hallgatsz és közülük melyik lesz olyan hosszú életű, mint a Rolling Stones?
Szeretem a Kings of Leont, a Green Dayt...de azt nem tudom, bármelyikük is hosszú életű lesz-e, hiszen azt sem tudom, hogy akarnak-e sokáig együtt zenélni. Talán más típusú zenészek szeretnének lenni. Nem akar mindenki zenekarként együtt maradni.
Nagyon jól. Természetesen nagy volt a versengés, de a Beatles mindig sokkal népszerűbb volt és előnnyel is indult. Nagyon masszívak voltak, azóta sem volt olyan nagy zenekar. Nagyon jól kijöttünk velük és ők sokat segítettek nekünk. Nekünk adtak például egy dalt, ami aztán az első Top 10-es dalunk lett Angliában. Nagyon jól ki lehetett jönni velük, ugyanakkor nem mindenkivel voltak ilyen kedvesek.
Melyik a kedvenc Stones-feldolgozásod?
Otis Redding Satisfaction-je közéjük tartozik. Emlékeim szerint Aretha Franklin is egész jó feldolgozást csinált belőle. Nos, aztán...többre nem emlékszem. Britney Spears is jó verziót vett lemezre a Satisfaction-ből.
Ennyi év után ideges vagyok színpadra lépés előtt vagy a stúdióban?
Nem, nem. Egy turné első előadása előtt kalapál az ember szíve, mert nem tudod, mi történik majd veled - működik-e a felszerelés, a színpadkép, semmit sem tudsz. Borzalmasan rosszul is elsülhet minden. Általában persze nem így van. Láttam lámpalázas embereket és borzasztó. Arra gondolsz ilyenkor: "minek csinálják egyáltalán?"
Mindig is nagyon jó hangod volt. De eljön majd egy nap, amikor ideje szögre akasztani a mikrofont. Kinek az értékítéletében bízol annyira, hogy elfogadd a véleményét ebben a kérdésben?
A saját ítéletemben. Az a gond, hogy ahogy öregszel, vagy sokat dohányzol, változik a hangod. Énekesként tisztában vagy azzal, hogy bizonyos hangokat már nem tudsz kiénekelni. De a hang nem minden, a döntő a kifejezőkészség. A blues és a popzene legnagyobbjai közül többnek szinte egyáltalán nem volt hangterjedelme, négy hangot tudtak kiénekelni. A kifejezés nagyon sokat számít. A popzenében nem feltétlenül a hang technikai tökéletessége dönt. Amikor fiatal vagy, egyáltalán nem tudsz jól énekelni, de az emberek imádják.
Látod a Rolling Stones végét? Tervezed, hogy pihensz egy kicsit, vagy ahogyan Keith (Richards, az együttes gitárosa - a szerk.) mondja: "innen csak koporsóban van kiút"?
Nem tudom, nincsen kristálygömböm. Biztos vagyok benne, hogy a Rolling Stones még sok dolgot csinál együtt, lesznek még turnék és egyelőre nem tervezzük, hogy befejeznénk. Persze sosem tudod, mi történik, de amennyire tudom, folytatni fogjuk.
(Az interjú második részét ide kattintva olvashatják!)