Operaénekesek, táncművészek, zsonglőrök, akrobaták, bohócok és zenészek is felvonulnak az előadásokban. De míg az egyikben a játékosság kerül előtérbe, addig a másikban az erdő az emberben rejtőző természetet hordozza magában, a titkokat, a félelmet, gyakran rémisztő, de mégis nagyon vonzó.
Ez utóbbiban előtérbe kerül egy fiatal lány félelme a férfiaktól, a szexualitástól és a valós élettől, és a félelemmel együtt jelentkező kíváncsiság is. A farkas az erkölcsök nélküli világ megtestesítője, a vadász pedig a józan, tudatos emberé.
A másik történetben azonban az erdő egy különc nagymamát rejt magában, és hét csavargó farkast, akik azonban egyáltalán nem gonoszak, sőt, mindent megtesznek, hogy elkápráztassák Piroskát. A Vadász viszont furcsa szerzet: bár angyalszárnyai vannak, mégis gonoszul lelövöldözi a jóravaló farkasokat.
Az erdő azonban itt is sok homályos dolgot hordoz magában, Piroska azonban itt is nagyon kíváncsi. Amikor azonban belép a rengetegbe, még kislány, mire kijut belőle, addigra ifjú hölgy lesz belőle.
Goda Gábor nem törekedett arra, hogy hűen visszaadja a mindenki által tökéletesen ismert mesét. Inkább továbbgondolta azt, így másoknak is teret nyitott a gondolkodásra.