A csontok Szíria északkeleti részén kerültek elő, közel Tell Brakhoz, amely a világ ismert települései közül az egyik legrégebbi.
A város létezéséről harminc éve tudnak a kutatók, összetettségét azonban csak mostanában ismerték fel.
A helyszínen dolgozó amerikai és brit régészek szerint Tell Brak virágzó város volt abban a korban, amelyet inkább Dél-Irak korai településeiről ismerünk.
A tudósok szerint Tell Brak egyik érdekessége, hogy nem belülről kifelé, hanem kívülről befelé "terjeszkedett".
A feltételezések szerint a város nem egy magból indult ki, hanem kisebb települések összenövéséből, a közöttük található néptelen területek "belakásával" jött létre.
A régészek a feltárt várostól fél kilométerre két tömegsírt is találtak. Az egyikben 34 fiatal és középkorú felnőtt csontjait találták meg.
Egyelőre a területnek csak egy részét tárták fel, a kutatók szerint több száz, akár több ezer ember maradványait is rejtheti a föld.
Legalább két koponyán találtak olyan sérülést, amely halált okozhatott. A láb- és karcsontok hiánya, valamint az, hogy sok koponya "elgurult", amikor a testet belökték a gödörbe, azt mutatja: a holtak elhantolásuk előtt már oszlásnak indultak.
A tömegsírban fekvőkön számos agyagedényt és marhacsontokat is találtak, ami azt mutatja, hogy az élők nagyobb ünnepséget rendeztek a helyszínen.
Találtak egy másik tömegsírt is, ebből eddig 28 csontváz került elő. Augusta McMahon, a cambridge-i egyetem archeológusa azt mondta: egyelőre nem tudni, hogy a győztesek a város védői vagy támadói voltak.
Joan Oates, az intézmény másik régésze szerint a véres események nagyjából időszámításunk előtt 3.800 évvel ezelőtt történtek.