Időgép is lehet a pészah ünnepi asztala

Infostart
2007. április 6. 15:39
Keddig tart a zsidóság egyik legfontosabb ünnepe: a pészah, amikor az Egyiptomból való kivonulásról emlékeznek meg. Izraelben hét napig, Izraelen kívül pedig nyolc napon át tart az ünnep. A pászahról Fritz Zsuzsát, a Bálint Zsidó Közösségi Ház igazgatóját kérdezte az InfoRádió.
A köznyelv azt mondja, hogy a pészah a zsidó húsvét. Mennyire felel ez meg a valóságnak? Mennyire lehet azt mondani, hogy a két ünnep egy?

Nem igazán lehet. A pészah egy történelmi ünnep. Egybe szokott esni a húsvéttal, talán ezért is mondják zsidó húsvétnak. Állítólag az utolsó vacsora egy széder vacsora volt, olyan, mint amilyen a pészah ünnepének nyitánya. Ekkor az egyiptomi kivonulást ünneplik a zsidók, és azt, hogy megszabadultak a rabszolgaságból. Ez az egyik legfontosabb történelmi ünnep.

Izraelben hét napon át ünneplik a pészahot, Izraelen kívül pedig nyolc napon át. Mi ennek az oka?

Sok olyan ünnepünk van, amely Izraelben csak egy napig tart, a diaszpórában pedig két napig. Ennek a naptárral kapcsolatos okai vannak. Nem lehetett pontosan meghatározni a szétszóratásban az ünnep kezdőnapját, amely a Holddal és a Nappal is összefügg, és ezért a rabbiaink, a bölcseink annak idején inkább azt mondták, hogy tartson két napig, hogy biztosan akkorra essen az ünnep, amikorra kell.

A pészahhoz milyen külön szokások kapcsolódnak?

A legfontosabb a széderest. A széder szó rendet jelent. Ilyenkor egy hosszú vacsorán vesznek részt a családtagok, a zsinagógaközösségek és a baráti társaságok tagjai. A vacsorán mindennek megvan a meghatározott sorrendje. Az ünnepi asztal pedig egy időgép is lehet, amely visszavisz minket a régi korokba, mint ha éppen most szabadulnánk ki Egyiptomból. Különböző imák és versek is segítenek minket az emlékezésben, és főleg a jelképes ételek. Például a kovásztalan kenyér, amely a központi étel, és amelyet nyolc napon keresztül eszünk. Mert ilyenkor nem lehet semmiféle kovászos dolgot fogyasztani.

Mennyire kötöttek ezek a rítusok? Vannak-e más-más változatai, vagy minden családban ugyanúgy ülik meg?

Nagyjából ugyanúgy, de ez attól is függ, hogy a zsidóságon belül ki mennyire ragaszkodik ezekhez a törvényekhez, hiszen manapság már nagyon sokféleképpen lehet zsidónak lenni.

Van-e olyan jellegzetessége, amely csak Magyarországra, vagy Közép-Európára jellemző?

Most már nem szokták tartani, de olvastam róla, hogy a régen volt egy érdekes szokás: a széder egy bizonyos pontján letettek egy vízzel teli serpenyőt, amelyet mindenkinek át kellett ugrani. Ez a Vörös-tengeren való átkelést jelképezte.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást