A húsvét nem egyszerűen a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, hanem a legnagyobb ünnepe. Az egész keresztény teológia illetve liturgia középpontjában a húsvéti ünnepkör áll. Nyilvánvaló, hogy ez összekapcsolódik a keletről származó természeti vallásokkal, és így egyúttal a kitavaszodásnak, az új életre kelésnek is az ünnepe. Harmadsorban azt is elmondhatjuk, hogy mint sok más keresztény ünnep, a zsidó valláshoz is kapcsolódik. Hiszen az ószövetségi zsidóság és az Újszövetség kereszténysége egymással összefüggő vallási jelenség. Ahogy a II. Vatikáni Zsinat is leszögezte, a zsidók a keresztények testvérei. Az Ószövetség az előzménye az Újszövetségnek.
A nevet honnan lehet eredeztetni?
Ha etimologizálni akarjuk, akkor nyilván arról van szó, hogy a negyvennapos nagyböjt időszakában a keresztények számára tilos volt a hús vétele, azaz a húsfogyasztás. Ezt a nagyböjtöt a korábbi évszázadokban nagyon komolyan vették, és a keresztények valóban nem fogyasztottak hús. A húsvét ünnepén vehették elő újra a húst, innen van a húsvét. A későbbiekben azonban a negyvennapos böjtöt nem lehetett tartani, ez a modern világban, a dolgozó embereknél már nem volt betartható, így a nagypéntek lett az az ünnep, amikor a mai napig is minden keresztény számára kötelező a böjt betartása.