A kiállítás középpontjában a polihisztor két zseniális találmánya, a sakkautomata és a beszélőgép áll, de a tárlat a feltaláló mérnöki, művészi, mutatványosi, hivatalnoki és magánéletét is bemutatja.
Az 1734-ben Pozsonyban született tudós szülővárosán kívül Bécsben és Rómában tanult jogot és rézmetszést, beszélt németül, magyarul, franciául, latinul, olaszul és angolul.
Mária Terézia és II. József tanácsosa igazi polihisztor volt, ismerte kora természettudományos, nyelvészeti és technikai könyveit. Õ tervezte a Budai Vár vízellátását, de nevéhez fűződik a schönbrunni szökőkútrendszer is.
Tervezett gőzgépet, nyomtatógépet, amely a vakok számára készített nyomtatványokat, valamint foglalkozott az adriai-tengeri csatornarendszer építésének tervével is. Kempelen Farkast a művészetek is érdekelték, verseket, epigrammákat szerzett.
Legjelentősebb találmánya a beszélőgép volt, amelyet süketnémák és beszédhibások számára tervezett, mégis a sakkozógépe miatt vált ismertté, amelyet Mária Teréziának készített játékszernek.
A gép működési elve ma is találgatásokra ad okot, mivel az eredeti szerkezet 1854-ben elégett.
Peternák Miklós, a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ igazgatója az InfoRádióban elmondta: a gépről csaknem tíz évvel ezelőtt készült egy replika, amelyet szintén láthatnak a kiállítás látogatói.
A kiállítás kifejezetten erre az alkalomra készült kortárs médiaművészeti alkotásokat is felvonultat.
A megnyitóra Los Angelesből Budapestre érkezik a bűvészkellékek és varázsdobozok építőjeként világhírűvé vált John Gaughan, aki 18 évet szánt arra, hogy megépítse a sakkozógép mindmáig legtökéletesebb rekonstrukcióját.